A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke felidézte: a problémák novemberben kerültek felszínre, amikor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elérkezett a működőképesség határára, hónapokkal csúsztak a bérek, az érettségi vizsgadíjak, nőttek a kifizetetlen számlák. A PSZ a megoldandó problémákra javaslatcsomagot dolgozott ki, ám ezek nem kerültek bele a módosított köznevelési törvénybe. A pedagógusok bérfejlesztésével kapcsolatban elmondta: a törvénymódosítás alapján az utolsó béremelés összegét differenciáltan lehet majd odaadni, azaz lesz, aki kap, és lesz, aki nem. Ez akár egy alkotmánybírósági beadványt is megér majd, ezt fontolóra veszik – jelezte.Tegnap egyébként újból összeült a kormány köznevelési kerekasztala is. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár az egyeztetés után közölte: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet augusztusra elkészíti azokat a tanmenetjavaslatokat, amelyek bár még nem változtatnak a kerettantervi óraszámokon, de a tananyag feldolgozásában jóval nagyobb szabadságot biztosítanak majd. Elmondta azt is, foglalkoznak a tanfelügyeleti rendszer és a pedagógusok előmeneteli rendszerének a megújításával is. Úgy vélte, a köznevelési kerekasztal az érdemi munkáját sok területen elvégezte, illetve ezt a jövőben is folytatni fogja. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megjegyezte: kedden sem jelentek meg a kerekasztalnál azok, akik általában demonstrációkat szerveznek. Szerinte ők ezen a napon sem a párbeszédet választották. Érthetetlen, hogy az államtitkár hogyan feledkezhet meg arról a több mint négyhónapos, törvényes egyeztető-sorozatról, ami a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága között zajlott eredménytelenül. Érthetetlen az is, a kormány miért a szakmai szervezetek tucatjai által illegitimnek tekintett kerekasztalt tekinti legitim egyeztető fórumnak, amikor az semmilyen jogszabályi alapon nem áll, megállapodásra nincs felhatalmazva.
Folytatás