Pontosabban a hazánkban is őshonos fekete bodzáé, amely a Kárpát-medencében mindenütt előfordul. Eredeti termőhelye a múlt ködébe vész, ma rendszeresen megtalálhatjuk az erdőkben, cserjésekben, erdőszéleken, parlagokon, árokpartokon, útszéleken, de a városi kertekben, parkokban is. Kiváló alkalmazkodóképességű faj, a gyengébb talajokon is megél, de legszebben a tápanyagban, és főleg nitrogénben gazdag földben díszlik. Napfényben és félárnyékban egyaránt jól fejlődik. A fekete bodza nem tévesztendő össze a piros vagy fürtös bodzával, amely az 500 méter magasság fölötti hegy- és dombvidékek lakója, piros termése az ember számára fogyaszthatatlan. Csakúgy, mint a földi bodza (gyalogbodza) fekete bengetermése, amellyel úton, útfélen találkozhatunk. Ez a bodzaféle azonban nem cserje, hanem egy méterre növő, magas kórójú, lágyszárú évelő, amely minden télen elfagy, és tavasszal a gyökeréből újul meg.A fekete bodza gyümölcsében kétszer annyi C-vitamin található, mint a citrusfélékben. Ezen kívül A-, E-, B1- és B2- vitaminokban, vasban, káliumban, kalciumban és magnéziumban gazdag, de aminosavakat, a színanyagok közül pedig értékes antoxidáns hatású flavonoidokat, illetve antociánokat tartalmaz. Gyógyító ereje hatóanyagainak összességében rejlik, amelyek között a legfontosabb a gyulladásgátló és ellenállóképesség-növelő hatás. Hatékonynak számos influenzavírus-törzs esetében is: megnöveli a szervezet ellenálló-képességét. Színanyagai kiváló természetes festékek, ez a tulajdonsága jelenti egyre növekvő gazdasági értékét. Mivel a nemesített fajták szín- és szárazanyag-tartalma mintegy kétszerese a vadon gyűjtöttekének, Európa szerte egyre több ültetvény létesül belőlük. Hazánkban az üzemszerűen művelt bodzaültetvény aránya 4500 hektár. Az érett bodzabogyóban képződött festékanyag kiválóan színez és nagyon tartós. Az éretlen gyümölcs mérgező anyagot is tartalmaz, ezért fontos teljes érésben szüretelni. Két éve 160-180 forintért, tavaly 80-150-ért vették át a bodza kilóját. Miután a legtöbb pénzt a vegyszermentesen előállított gyümölcsért fizetik, érdemes a bodzát biotermesztésbe vonni. Erre alkalmas is, ámbár tudni kell, hogy a monokultúrában álló növényt könnyebben megtalálják a károsítói is.
Folytatás