A megkülönböztetés áruborok esetében törvényes kötelezettség, de házkerti viszonylatban is ez a “kötelező”, etikus magatartás. Egy magára valamit adó kistermelő nem is cselekedhet másként.Minden szőlő-bortermelőnek célja – legyen házkerti avagy borpiaci szereplő – jó minőségű, élvezetes borok készítése. Ennek alapfeltétele, a jól beérett, egészséges, szermaradványoktól mentes szőlőtermés. Ha ez rendelkezésre áll, a borászati munka feladata a szakszerű borkészítésben rejlő lehetőségek kiaknázása, és annak a szem előtt tartása, hogy kellő igényességgel őrizzük meg és finomítsuk a szőlőből származó értékeket.Ha viszont nevezett jellemzők közül akárcsak egy is csorbul, jelentős többletfeladat ellenére is kompromisszumra kényszerülünk a bor minőségét illetően.Előbbieket összegezve, a borminőség döntően a szőlő minőségétől függ. A szőlő minőségét befolyásoló tényezőket számos szőlészeti szakkönyv részletesen elemzi és értékeli, míg a borászati szakkönyvek “borcentrikusan”, a szakterület igénye szerint foglalkoznak e fontos témakörrel.Az eredményes házi borászkodáshoz megközelítőleg olyan szemléleti megalapozottság szükséges, mint az áruboltok esetében. Tehát a házi borkészítés nem egy alárendelt helyen álló hobbi pótcselekvés, hanem nagyon is figyelemre méltó tevékenység, melynek során a kistermelő számára az lehet az örömforrás, ha korszerű, naprakész szakismeretek birtokában finom bort készít. Fontos, hogy a házikerti termelő magabiztosan eligazodjék tevékenységének teljes folyamatában, azaz, hogy a szőlőtőkétől a fogyasztásra kész borig minden egyes lépésben tudatosan, szakszerűen cselekedjék.Bővebb információkat itt találsz.
Folytatás