“November 30-án, a Népszabadság-kollektíva távozása után – közös megegyezéssel – magam is eljöttem a Mediaworkstől. Kemény, megrázó, szürreális másfél hónap volt, amelynek kiindulópontja máig indokolhatatlan: október 8-án kiiktatták a legolvasottabb, új minőséget hozó, szakmai és vizuális megújulása folytán példányszámát (példátlanul) megtartó közéleti napilapot, továbbá szintén felívelő pályára álló digitális kiadását.A legalábbis speciálisnak minősíthető hazai viszonyok és viszonyrendszerek közepette jelenleg nincs esély arra, hogy a Népszabadság csapata együtt maradjon – az a konstrukció, amelyen potenciális külföldi és magyar befektetővel dolgoztunk, e pillanatban nem valósulhat meg -, így a tárgyalássorozat végén elsősorban arra van lehetőség: a lap korábbi munkavállalóinak egy (nagyobb) csoportja másutt folytassa munkáját. Főszerkesztőként felelősséget érzek a Népszabadság bezárásáért, emiatt – 22 év, abból 15 népszabadságos esztendő után – elhagyom a pályát. Köszönöm, köszönjük 30 000 előfizetőnk és több ezer utcai vásárlónk kitartását, szimpátiáját, szolidaritását, s köszönöm, köszönjük a támogatását azoknak – Magyarországon és a határon túl -, akik október 8. után mellettünk voltak.”
Folytatás