“HVG – Lánczi András.: Csak azt akartam ezzel jelezni, hogy az államosítást ebben az országban nem lopásnak hívták 1948 után, a privatizálást sem szabad rablásnak nevezni 1988 után. Most is van egy szisztéma, amit kritizálhatnak, hogy korrupció, de én azt állítom, hogy ez egy politikai elképzelés végrehajtása. Lehet, hogy van, akinek ez nem tetszik. Nekem sem tetszett a privatizáció. Lehet maffiaállamozni, de akkor ki fog nyílni a privatizációs doboz is, és fel lehet robbantani vele az egész huszonöt évet, amit rendszerváltásnak nevezünk.”Lánczinak egyáltalán nincs és nem lehet igaza. Nézzük a tényeket:Az 1945-ös “klienturacserét” az előző, keresztény-jobboldali rendszer országromboló, kretén, embertelen, önző politikája okozta azzal, hogy a II. vh. minden lényeges pontjánál rossz döntést hozott. Örökbe hagyott egy szétrombolt, kifosztott országot. Kis öröm lehetett vezetővé lenni…De sikerült felépíteni, működtetni, egy igen kategorikus világrendszerben “gúzsba kötve táncolni”. Jött a rendszerváltás, amihez – tetszik, nem tetszik – itthon senkinek – beleértve Orbánt is – nem volt igazán köze. Maximum a vér nélküli lebonyolításhoz. (Németh kormány) És jött a privatizáció! Na ez az egyetlen momentum, amiben egyetértek Lánczival: “nyissuk ki azt a dobozt”! De teljesen!Ehhez még annyit, olyan nagyon nem volt lerohadva az ország, ha csak azt nézem, hogy hányan lettek súlyos milliárdosok az elhordott vagyonból…Azt mondtuk, azért volt törvényszerű a rendszer bukása 89-ben, mert gazdaságilag vált tarthatatlanná. Ha ez igaz, akkor mit mondjunk ma, amikor háromszor akkor az ország adóssága, mint 89-ben volt? Miközben – minden ami volt – egészségügy, oktatás, nyugdíj, szolgáltatások, stb. a bedőlés szélén.S hogy igazán keretes legyen a mű, ez a Lánczi szerint megfogalmazott “klientúra-váltás”, most azt hozza vissza, – minden gyomorforgató mocskával – ahonnan indultunk: a keresztény-jobboldali rendszer országromboló, kretén, embertelen, önző politikáját!Ezzel a rendszerrel abszolut kompatibilis, hogy egy ilyen embert állít az ország elitgazdasági és politikusképzőjének az élére.Nem csalódtam.
Folytatás