Dávid Ferenc kifejtette: szerencsésebb lett volna, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem a református egyház zsinatán vezeti elő az ötletet, hanem egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Megjegyezte, hogy nemcsak elvenni, adni is okosan kell. A főtitkár szerint a magyar emberek nem a plusz szabadnapokban, hanem a béremelésben érdekeltek, de ha százezrek tüntetnének plusz egy munkaszüneti napért a Kossuth téren, akkor is logikusabb lenne a szentestét, december 24-ét választani. Dávid Ferenc szerint félő, hogy elindul egy olyan, szakmailag, gazdaságilag irracionális folyamat, amely során előbb-utóbb Nagyboldogasszony ünnepe vagy a vízkereszt is piros betűs ünnep lesz, a termelékenység növelése pedig háttérbe szorul.A VOSZ-szal egy hullámhosszon van a kérdésben a Futó Péter vezette Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A magyar gazdaságra és a vállalkozásokra – a szövetség olvasatában – nagy nyomás hárul a nemzetközi versenytársak részéről: egy plusz munkaszüneti nap csökkenti a GDP-t, becslések szerint mintegy 0,3-0,4 százalékkal. Az időzítés pedig a lehető legrosszabb az MGYOSZ szerint az egyre általánosabbá és súlyosabbá váló munkaerőhiány miatt, hiszen így az éves munkaidőalap mintegy fél százalékkal csökken.- Nagyszombaton biztosan hosszabbak lesznek a sorok, a háziasszonyok egy része bosszankodhat, de a kérdéssel csak azután foglalkozunk érdemben, ha már látunk egy jogszabálytervezetet – fogalmazott a Magyar Nemzetnek az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint lesznek kereskedelmi cégek, amelyeket előnyösen, és olyanok is, amelyeket hátrányosan érint a plusz munkaszüneti nap.Csóválják a fejüket a kereskedelemben fajsúlyos üzletláncok is, de nyíltan nem szegülnek szembe a kormányfővel. Az eddigi 10 magyarországi munkaszüneti naphoz képest a szomszédos országok közül Szerbiában 7, Ukrajnában 8 szabadnap van egy évben, Romániában ez a szám 11, Horvátországban 12, Szlovéniában 13, Ausztriában 14, Szlovákiában pedig 15. Hazánk legfőbb kereskedelmi partnerénél, Németországban évente 11 munkaszüneti napot tartanak számon, akárcsak Olaszországban és Franciaországban.
Folytatás