Udvaros Dorottyát megalázták, képtelen volt színpadra állni: „Mackónadrágban sírtam, és nem tudtam kilépni a nézők elé”

Udvaros Dorottya számára a színpadi jelenlét nem csupán a szöveg elmondásáról szól, hanem egy mélyebb, belső folyamat eredménye, amely már jóval azelőtt elkezdődik, hogy belépne a reflektorfénybe. Az előadások előtt szeret csendben lenni az öltözőjében, hogy felkészüljön a szerepre, hiszen számára a színház nemcsak munka, hanem egyfajta önkifejezés is.