Szita Károly, Kiss-Rigó László, Patyi András, Bába Iván, Borhy László és több tucat további közszereplő neve is megtalálható a november 4-én nyilvánosságra hozott állambiztonsági nyilvántartásokban. Az Átlátszó korábbi cikkeinek személynév-adatbázisát összevetettük a Nyitott Akták adataival, és nagyjából ötven olyan szereplőt találtunk, akiknél a név és a személyazonosító adatok is egyeznek. Közülük többekről korábban közpénzes ügyek, politikai kapcsolatok, egyházi beruházások vagy intézményi botrányok kapcsán írtunk. A tegnapi nyilvánosságra hozatalra többen már reagáltak: egyesek tagadják az együttműködést, mások elismerték a beszervezésüket, de hangsúlyozták, hogy senkiről nem jelentettek.
November 4-én, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján elindult a nyitottaktak.hu oldal, amelyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nyilvánosságra hozta a kommunista állambiztonság fennmaradt hálózati nyilvántartásainak egy részét.
A keresőben a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagokon tárolt hálózati adattár adatai érhetők el. Utóbbi mintegy 55 ezer személy adatait tartalmazza. A részletesebb beszervezési dossziékat a tervek szerint 2027. február 25-ig teszik közzé. Az Átlátszó már a nyitás előestéjén összefoglalta, milyen sokáig húzódott az állambiztonsági iratok nyilvánosságáért folytatott küzdelem.
Most azt vizsgáltuk meg, hogy az új adatbázisban szereplő személyek közül kik bukkantak fel korábbi cikkeinkben. A közel húszezer személynevet tartalmazó Átlátszó-adatbázis és az állambiztonsági nyilvántartás összevetése több mint kétezer névegyezést eredményezett. Ezek jelentős része természetesen puszta névazonosság.
A szűkebb listánkon nagyjából 50 közéleti szereplő található, akiknél a név mellett a születési adatok is egyeznek. A hozzájuk kapcsolódó 268 Átlátszó-cikkből válogattunk.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvántartásban való szereplés és a tényleges ügynöki tevékenység nem ugyanaz. A most közzétett dokumentumokból sok esetben nem derül ki, hogy az érintett elfogadta-e a beszervezést, adott-e jelentéseket, vagy egyáltalán tudott-e arról, hogy hálózati személyként tartják nyilván.
A kaposvári polgármestertől a kormányközeli biztonságpolitikai szakértőig
Az egyik legismertebb érintett Szita Károly, Kaposvár 1994 óta hivatalban lévő polgármestere. A dokumentumokban „Krakus Péter” fedőnéven, kizárt hálózati személyként szerepel. Állambiztonsági múltjával a sajtó már korábban is foglalkozott.
Szita az Átlátszó adatbázisában szereplő 52 személy közül a leggyakrabban említett közszereplő: 69 cikkünkben található meg a neve. 2013-ban a kaposvári helyi politikai és gazdasági kapcsolatrendszert mutattuk be. Később többek között a Gidrán katonai járművek kaposvári gyártása körüli bizonytalanságokról, valamint a vidéki média helyzetéről írtunk vele kapcsolatban.
A nyilvántartásban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is megtalálható „Raguza” fedőnéven. A mágnesszalagos adatbázis foglalkoztatott hálózati személyként tartja számon. Az Átlátszó korábban a kormányközeli civil szervezetek állami finanszírozását vizsgáló cikkében is foglalkozott Nógrádival.
Nógrádi állambiztonsági múltja nem új történet: Ungváry Krisztián történész már évekkel ezelőtt beszámolt azokról a dokumentumokról, amelyek szerint feladatokat kapott a belügyi szervektől. Nógrádi ezt korábban tagadta. A november 4-i nyilvánosságra hozatal után a Blikknek azt mondta, hogy korábbi önéletrajzi könyvében minden felmerülő kérdést megválaszolt, és nem kíván újra belemenni az ügybe.
Bába Iván külügyi államtitkár és a közpénzből dolgozó építőcég
A kevésbé ismert találatok közé tartozik Bába Iván, aki „Gyula” fedőnévvel, kizárt hálózati személyként szerepel a nyilvántartásban. Bába az első Orbán-kormány idején a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt, később pedig ismét fontos külügyi tisztséget töltött be.
Az Átlátszó 2017-es feltárásában bemutattuk, hogy Bába korábban résztulajdonosa volt a Ligetsor-Bau Kft.-nek. Az építőipari cég később a Külügyminisztériumtól is jelentős megbízáshoz jutott, miközben a vállalkozás körül a Kubatov Gáborhoz köthető üzleti kapcsolatok is felbukkantak. A társaság a jelentős állami megrendelések ellenére végül felszámolás alá került.
Bába Iván neve már 2005-ben felbukkant egy internetre névtelenül feltöltött, nem hivatalos ügynöklistán. A Fidesz külügyi kabinetjének akkori vezetőjeként Bába Iván és a párt is határozottan cáfolta az érintettséget.
Bába akkor úgy nyilatkozott, hogy az átvilágítóbírák 1998. július 15-én kelt hivatalos határozatukban megállapították: semmilyen formában nem működött együtt a törvényben megjelölt kommunista titkosszolgálati szervezetekkel. A most közzétett nyilvántartási dokumentumokból nem derül ki, hogy Bába ténylegesen végzett-e hálózati tevékenységet.
Patyi András: a hétmilliárdos egyetemi szabálytalanságok és az állambiztonsági karton
Patyi András, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi rektora „Kocsis Márton” fedőnéven található meg az adatbázisban. A 6-os karton szerint 1988. augusztus 5-én, hazafias alapon vették hálózati nyilvántartásba. A III/III-as csoportfőnökség ifjúságvédelmi területéhez kapcsolódott.
Az Átlátszó 2022-ben tárta fel, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem projektjeitől összesen mintegy hétmilliárd forint uniós támogatást vontak el szabálytalanságok miatt. Patyi az érintett időszakban az egyetem rektora volt. Az akkori intézményvezetés visszautasította a túlárazásról szóló állításokat.
A most nyilvánosságra került állambiztonsági dokumentumra már az Alkotmánybíróság is reagált. A 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy nem hagyható figyelmen kívül az egyik alkotmánybíró személyes adatainak szereplése egy 6-os kartonon, de érdemi álláspontot csak a körülmények megismerése után alakítanak ki.
Borhy László: az ELTE korábbi rektora is szerepel a nyilvántartásban
Borhy László régészprofesszor, az ELTE 2017 és 2025 közötti rektora „Kanizsai László” fedőnévvel, kizárt hálózati személyként található meg a mágnesszalagos adatbázisban. Borhy neve az Átlátszó oktatási cikkeiben is szerepelt. Már 2015-ben beszámoltunk a bölcsészkar vitatott dékánválasztásáról, majd 2025 februárjában az ELTE rektorválasztását, az alacsony béreket és az egyetem finanszírozási gondjait vizsgáltuk.
Egyházi vezetők: Kiss-Rigó, Bölcskei, Beer és Paskai neve is szerepel
Az Átlátszó cikkeiben korábban számos egyházi vezetővel foglalkoztunk, elsősorban közpénzes beruházások, intézményi konfliktusok és politikai kapcsolatok miatt.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök neve „Lawrence” fedőnéven szerepel az állambiztonsági dokumentumokban. Az Átlátszó több cikkben foglalkozott a püspökség közpénzes beruházásaival. 2020-ban a 14 milliárd forintos szegedi stadion további drágulásáról írtunk, 2023-ban pedig arról, hogy további 520 millió forinttal emelkedett a püspöki szálloda beruházási költsége.
A püspök állambiztonsági érintettségéről már korábban is vita folyt. November 4-én a Szeged-Csanádi Egyházmegye közleményben utasította vissza, hogy a kartonból tényleges ügynöki tevékenységre lehetne következtetni. Az egyházmegye hangsúlyozta: Kiss-Rigó 2009-ben jogerősen megnyerte a róla szóló korábbi ügynökvádak miatt indított személyiségi jogi pert. A bírósági eljárás szerint történtek beszervezési próbálkozások, de a tényleges beszervezésről szóló állítás nem bizonyult igaznak.
Bölcskei Gusztáv, a református egyház egykori zsinati elnöke „Bátori” fedőnévvel található meg a nyilvántartásban.
Az Átlátszó 2012-ben a Civil Összefogás Fórum politikai kapcsolatait vizsgálta. Ekkor a református egyházi vezetés visszautasította, hogy együttműködési megállapodást kötött volna a szervezettel. 2014-ben pedig az ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész körül kialakult egyházi konfliktusról írtunk, amelyben Bölcskei az egyházi vezetés egyik meghatározó szereplője volt.
Beer Miklós nyugalmazott váci püspököt „Dunai Gábor” fedőnévvel, foglalkoztatott hálózati személyként tartották számon. Beer Miklós az Átlátszó 2021-es, nemzetközi ultrakatolikus hálózatokról szóló cikkében is szerepelt.
Beer Ungváry Krisztián történésznek adott, november elején nyilvánosságra került interjújában azt mondta, hogy nem is tudott a beszervezéséről. Emlékei szerint ismeretlen férfiak néhány alkalommal felkeresték beszélgetni, de senki nem közölte vele, hogy hálózati feladatot kellene ellátnia. Ungváry szerint a kartonjához nem kapcsolódik iktatott munkaanyag.
Paskai László néhai bíboros, esztergom-budapesti érsek „Tanár” fedőnévvel található meg a nyilvántartásban. Az Átlátszó 2016-os Quaestor-feltárásában a bíboros neve a pénzügyi cégcsoporthoz kapcsolódó Catholica 2000 Kft. tulajdonosi hátterének bemutatásakor merült fel.
A bemutatott egyházi vezetők esetében a kartonokon szereplő kategóriák eltérnek, és a mögöttük álló történetek is különbözőek. Egy nyilvántartási bejegyzés önmagában egyiküknél sem helyettesíti a részletes levéltári vizsgálatot.
Kondor Katalin és Gyurgyák János neve is előkerült a listán
Kondor Katalin, a Magyar Rádió korábbi elnöke „Vári” fedőnéven, kizárt hálózati személyként szerepel a nyilvántartásban. Az Átlátszó 2013-ban a 2006-os őszi eseményekhez kapcsolódó politikai és médiabeli narratívákról írt vele kapcsolatban, 2021-ben pedig a Fidesz és az Európai Néppárt szakításáról szóló cikkünkben szerepelt.
Az újonnan nyilvánosságra került történetek egyik legfontosabb szereplője Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője és a Századvég folyóirat alapítója. Gyurgyák „Dorogi” fedőnéven szerepel a dokumentumokban, kizárt hálózati személyként. A 444 megkeresésére elismerte, hogy fiatal egyetemistaként beszervezték, de állítása szerint nem adott jelentéseket, és az együttműködést elszabotálta. Az iratok szerint 1978-ban ki is zárták a hálózatból.
Gyurgyák a történtekről önkritikusan beszélt. Azt mondta, dühös akkori önmagára, amiért nem utasította vissza azonnal az állambiztonsági megkeresést. Ugyanakkor azt is sérelmezte, hogy a mostani nyilvánosságra hozatal a ténylegesen együttműködőket és az együttműködést elutasítókat egyetlen nagy halmazban jeleníti meg. Gyurgyák neve az Átlátszón legutóbb Jóri András volt adatvédelmi biztos 2026. októberi írásában szerepelt.
Az irodalmi életből Tar Sándor, Csurka István, Csalog Zsolt és Molnár Gál Péter neve is megtalálható a nyilvántartásban. Többük állambiztonsági történetét korábban már részletesen feldolgozták. Az Átlátszó például 2022-ben Tar Sándor életéről és munkásságáról, 2025-ben pedig Molnár Gál Péter ügynökmúltját is érintő könyvről írt.
Karikó Katalin korábban már beszélt a beszervezéséről
A Nobel-díjas Karikó Katalin „Lengyel Zsolt” fedőnéven szerepel a nyilvántartásban.
Beszervezésének története már 2021-ben nyilvánosságra került. A kutató akkor a Telexnek elmondta, hogy az állambiztonság az édesapja 1956-os szerepvállalására hivatkozva fenyegette meg szakmai karrierje ellehetetlenítésével, ezért aláírta a beszervezési dokumentumot. Állítása szerint azonban soha nem írt jelentéseket, és senkinek nem ártott.
A most közzétett dokumentumok a nyilvántartásba vétel tényét támasztják alá, Karikó későbbi tényleges tevékenységéről azonban nem tartalmaznak jelentéseket. Az Átlátszó 2023-ban a külföldön élő Nobel-díjasok arányát vizsgáló adatcikkében foglalkozott a kutató életútjával.
A nyilvántartás nem azonos a bizonyított ügynökmúlttal
A most közzétett iratok történelmi jelentőségét nehéz túlbecsülni. A rendszerváltás után 36 évvel végre az állampolgárok is közvetlenül hozzáférhetnek az állambiztonság több olyan nyilvántartásához, amelyek korábban csak nehezen voltak kutathatók.
Azonban a dokumentumok értelmezésekor különösen fontos megkülönböztetni az állambiztonsági szervek adminisztratív nyilvántartását a tényleges együttműködés bizonyítékaitól. Az ÁBTL is felhívta a figyelmet arra, hogy az iratok hiányosak, és a 6-os karton önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett tudatosan együttműködött az állambiztonsággal vagy jelentéseket készített.
A november 4-i reakciók ezt különösen jól mutatják. Gyurgyák János elismerte a beszervezését, de állítása szerint elszabotálta az együttműködést. Szikora Róbert tagadja, hogy jelentett volna. Beer Miklós azt állítja, nem is tudott hálózati nyilvántartásba vételéről. Kiss-Rigó László esetében pedig korábbi jogerős bírósági döntés is született arról, hogy a 6-os karton alapján nem bizonyítható az ügynöki tevékenysége.
A később nyilvánosságra kerülő beszervezési dossziék újabb részleteket tisztázhatnak, de a tényleges tevékenység rekonstruálásához sok esetben további iratok, jelentések és tanúvallomások is szükségesek. Az Átlátszó által elvégzett adatbázis-összevetés mindenesetre azt mutatja, hogy az állambiztonsági nyilvántartásokban szereplők közül sokan a rendszerváltás után is fontos politikai, gazdasági, egyházi, tudományos és kulturális szerepet töltöttek be.
Összefoglalónk és a címlapkép mesterséges intelligencia segítségével készült.
