Ez egy bejárat. Ha az ember átlép rajta, akkor ott egy meglehetősen bonyolult és fáradságos megismerési folyamat veszi kezdetét
– mondta lapunk megkeresésére a szerdán nyilvánosságra került állambiztonsági iratokról Rainer M. János történész.
Szerinte a megismerés lehetőségei egyszerűbbé és könnyebbé váltak. „Mindenkinek joga van tudományos kutatást végezni. Aztán, hogy milyen történetet alkot a megismert iratokból, mit hoz ebből nyilvánosságra, az már az ő felelőssége” – tette hozzá.
Megnyíltak az ügynökakták
Mint ismert, szerdán délelőtt aktiválódott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által létrehozott honlap, a nyitottaktak.hu. Az online kereshető adatbázisban több tízezer, 1990 előtti állambiztonsági irat található azokról, akiket az előző rendszer szolgálatai beszerveztek.
November 4-én közel 55 ezer személy adatai váltak elérhetővé az adatbázisban:
- 6-os kartonok,
- B (azaz beszervezési) – naplók
- és mágnesszalagról származó adatok.
A B (beszervezési) dossziékat a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak.
A november 4-én nyilvánossá tett dokumentumokban több közismert személy szerepel – köztük politikusok, közhivatalt viselők és művészek. Az adatbázisban többek között feltűnt Patyi Miklós alkotmánybíró, Nógárdi György külpolitikai elemző és Szita Károly kaposvári fideszes polgármester neve is, de Lezsák Sándor volt MDF-es és fideszes politikus is szerepelt benne. Igaz, mint csütörtökön kiderült, az Országgyűlés korábbi alelnökének neve informatikai hiba miatt került a rendszerbe, amiért az ÁBTL elnézést kért.
Miért nem egyszerre tették elérhetővé az összes dokumentumot? Mit kezdhetnek a korlátozott adattartalommal az érintettek vagy az ő családtagjaik? Egyáltalán: hogy lesz ebből tisztánlátás és valódi megismerés, és kinek a feladata ez? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Rainer M. János és Bertalan Péter történészekkel.
Ez nem ügynöklista – de akkor mi?
Az első, talán legégetőbb kérdés, hogy mire jó a szerdán nyilvánosságra hozott, töredékes adathalmaz, mely sok esetben csak neveket, esetleg egy-két egyéb adatot tartalmaz. Mire jó ez, illetve hogyan segíti a tisztánlátást?
Rainer M. János szerint – aki egyben az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának keretében a még titkosítás alatt lévő nemzetbiztonsági iratokat vizsgáló bizottság elnöke – ez egy nem megkerülhető nehézség.
The post „Ez nem ügynöklista – ezeket a történeteket még meg kell alkotni” – történészek az aktanyilvánosságról first appeared on 24.hu.
