„Mindenki azt gondolta, hogy ez velünk nem fog megtörténni” – így tarolta le Magyarországot és a régiót az aranyszínű sárgaság

„Sem a termelők, sem a hatóságok nem foglalkoztak vele kellő komolysággal, egy kicsit mindenki félrenézett, és ez a félrenézés az oka annak, hogy idáig jutottunk” – mondja Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja, a Soproni borvidék elnöke a Qubitnek. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés közel másfél évtizede sújtja a magyarországi borvidékeket. Ezalatt sem a kormányzat, sem a hatóságok, sem a gazdák nem vették komolyan, nem számoltak azzal, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a terjedése, de a megfékezését az állami kapacitások hiánya is nehezítette. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és bár a betegség emberre nem veszélyes, az utóbbi években átalakította a regionális bortermelői piacot. Ausztriában gyorsan reagáltak a betegségre, de a fertőzés mégis továbbterjedt, Romániában viszont évekbe telt, amíg a hatóságok komolyan felléptek a szőlőterületről szőlőterületre terjedő kór ellen. 19-ből 18 megyében van jelen a szőlő aranyszínű sárgasága Magyarországon, a legpesszimistább előrejelzések szerint a magyar szőlő 30-50 százaléka is odaveszhet. A betegség Ausztriában is terjed, de Románia legnagyobb bortermelő területét is fenyegeti. Ebben a cikkben az osztrák Dossier és az Átlátszó Erdély újságíróival azt tárjuk fel, hogyan jutottunk idáig. Magyarországon 2013-ban mutatták ki először az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma-fertőzést, de a baktériumot terjesztő invazív amerikai szőlőkabóca már 2006-ban megjelent. A szőlőbetegség elterjedéséhez a kettő kombinációja kellett. Ausztriában az aranyszínű sárgaságot szőlőültetvényeken 2009-ben, Romániában 2021-ben észlelték először. Ebben az évben Romániában 4 labortesztet végeztek. Mára a betegség több osztrák tartományban és Románia több részén is ott van. Közérdekű adatigényléssel kikértük a Nébih által elvégzett tesztek számát, amiből kiderült, a járvány felfutása szempontjából kulcsfontosságú 2023–2024-es időszakban kevés vizsgálatot végeztek. A beteg növénye