A film megtekintésekor nem kell sokáig keresgélni a gyanús részleteket. Egyes jelenetekben a szereplők anatómiája, a mozdulatok és a tárgyak megjelenítése is olyan hibákat mutat, amelyek az AI videókra jellemzőek. Az egyik képkockán például egy szereplő keze látható: az ujjak természetellenesen torzulnak, a két kéz pedig egyenesen egymásba olvad.
Nem csupán az esztétikai kérdések körül forog a vita, a felháborodás elsődleges kiváltó oka az volt, hogy a filmet hagyományos animációként igyekeznek bemutatni.
Egy karácsonyi történetből botrány
A Christian Dior’s Night in Color című, közel hatperces reklámfilmjének készítésére Sylvain Chomet francia animációs rendezőt kérték fel, aki a Belleville randevú filmmel vált ismertté. A történet 1949 karácsonyát idézi fel: Christian Dior váratlan felkérést kap Hollywoodból: Marlene Dietrich kétségbeesve kéri a tervező segítségét, ugyanis az eredetileg fekete-fehérnek szánt film hirtelen színesre vált. A divattervezőnek így új ruhát kell készítenie Dietrich számára.
A divatház a film bemutatásakor külön hangsúlyozta, hogy a munka hónapokon át tartó, kézzel rajzolt animáció eredménye. A luxusmárka a honlapján közzétett werkanyagban is bemutatta a folyamat egyes lépéseit: a képeken Chomet rajzai, a kinyomtatott képkockák és az animációs munkafolyamat részletei is megjelennek. A rendező úgy fogalmazott, hogy a film készítése során az 1940-es évek módszereit alkalmazták:
Technikailag úgy dolgozunk, ahogyan az 1940-es években. Mindent külön kivágunk, az egyes karaktereket külön animáljuk, majd az egészet a hátterek elé illesztjük.
A valódi titkot fedi el a kulisszavideó?
A Dior által bemutatott werkvideó első pillantásra az animációs munka aprólékosságát kívánja bemutatni. Animációs szakértők azonban gyorsan ráugrottak a márka nyakára: Ben Wild, a BSW Animation stúdiójának vezetője szerint a felvételek egészen más képet mutatnak, mint ahogyan a reklámfilm valójában készülhetett. Egy LinkedInen közzétett bejegyzésében azt állítja Wild, hogy
a videóban szereplő animátorok csupán eljátszották a hagyományos alkotói folyamatot: papírra nyomtatott képkockákkal és rajzokkal imitálták a kézi animációt, miközben a kész film jelentős része mesterséges intelligenciával készülhetett.
Wild később azt is elmondta, hogy az első bejegyzése után két a Dior filmjén dolgozó munkatárs kereste meg. Az ott dolgozók beszámolója alapján a gyártásnak rendkívül gyorsan kellett lezajlania, és az AI-t nem csupán kiegészítő eszközként használták: a karakterek animálását, a bútorokat, sőt a filmben feltűnő méheket is mesterséges intelligenciával gyárthatták.
A stúdióvezető elmondása szerint több művész korábbi munkáját referenciaként használták az AI betanításához. Wild a produckióban közreműködőktől úgy értesült, hogy más alkotók munkáit hozzájárulásuk nélkül használhattál fel. A felháborodást tehát nemcsak a generatív AI használata, hanem a művészek alkotásainak engedély nélküli felhasználása is kiváltotta.
A Dior egyelőre nem reagált a reklámfilmet érő vádakra. A közösségi médiában többen azt követelik a márkától, hogy távolítsa el a filmet, és kérjen bocsánatot az érintett művészektől.
The post Botrány karácsonyra: AI-videóval és megrendezett werkfilmmel vádolják a luxusmárkát first appeared on 24.hu.
