← Vissza a hírfolyamhozGazdaság · Forrás: 444 · Szerző: Bódog Bálint · 2026. 11. 06. 18:02 · 3 perc olvasás
Egy magyarságkutató, egy közgazdász és egy történész bemegy a vizsgálóbizottság ülésére

A képviselők azt kérdik tőlük: kik voltak felelősek a spontán privatizáció során elvesztett vagyonokért?Az egyikük szerint a titkosszolgálatok, a volt belügyminisztériumi dolgozók és SZDSZ-es gyerekeik.A másik szerint az MSZMP és a technokrata meg a tudományos elit, az MTA legitimálásával.A harmadik szerint a történelem ténytudomány, az ország kirablását célzó központi mestertervet nem lehet találni.Nem tudom, ki lopta el a zsét a rendszerváltás idején. A tiszás kétharmad által létrehozott vizsgálóbizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai viszont a tervek szerint meg fogják tudni. Hogy hogyan, egyelőre nem világos. Létrehoztak mindenesetre egy parlamenti vizsgálóbizottságot, ami a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését hivatott feltárni.A feladatuk a privatizációs mintázatok megállapítása, az ezeket lehetővé tevő rendszerek és a politikai-gazdasági összefonódások feltárása, az eddig nem ismert iratok nyilvánosságra hozatala.Hogy hogy fogtak hozzá? Behívtak a témával foglalkozó két történészt és egy közgazdászt. A történészek egyike Ungváry Krisztián, a másik Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője, a fideszes miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet egykori kutatója. A közgazdász Lentner Csaba egykori MIÉP-képviselő, egyetemi tanár – a Gazdálkodj Okosan Digitális Polgári Kör egyik alapítója.(A közel háromórás bizottsági ülésen rengeteg ügy előkerült, amelyek részletes ismertetésére nem vállalkoznék, de akit érdekelnek az átfogó történelmi-gazdasági elemzések és az egyes botrányos lenyúlások, illetve azok értelmezései, azoknak ajánlom a teljes ülést.)SZDSZ-ezésBorvendég a szovjet típusú külkereskedelemmel kezdte, aminek lényege, hogy az eladó és a vevő közé beékelődik egy közvetítő, aki az adásvétel után vagy jutalékot kap, vagy zsebre tehet a profitból. Az így kiépült vállalatokon keresztül lehetett külföldre eladni termékeket, a titkosszolgák is remek fedésként használhatták ezeket, ráadásul külföldi balo
Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.
Forrás: 444 · Szerző: Bódog Bálint · Dátum: 2026. 11. 06. 18:02
Eredeti cikk ↗