Így lesz egy magyar faluból csapda

Mostanában sok szó esik arról, hogy a Magyarországon hiányzó munkaerőt nem külföldről kellene előteremteni, hanem a hazai munkaerő-tartalékot kellene mozgósítani. Csakhogy egyáltalán nem magától értetődő, hogy aki egy hátrányos helyzetű, rossz közlekedésű településen él, könnyen el tud menni máshová dolgozni, vagy akár csak el tud jutni oda, ahol több munkalehetőség van.Zsinka Flóra és Berger Viktor, a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének oktatói a Szociológiai Szemlében megjelent tanulmányukban egy baranyai aprófalu példáján keresztül vizsgálták, miért olyan nehéz az elköltözés azok számára, akik egyszerre élnek hátrányos társadalmi helyzetben és földrajzilag is kedvezőtlen helyen.A kutatás fontos tanulsága, hogy az immobilitás, vagyis a helyben maradás nem egyszerűen a mobilitás hiányát jelenti. Aki nem költözik el, nem feltétlenül azért marad, mert nincs benne elég ambíció, vagy mert nem ismeri fel a jobb lehetőségeket. A helyben maradás mögött lehetnek nagyon is racionális anyagi megfontolások, családi és baráti kapcsolatok, korábbi traumák, a biztonság iránti igény, de az is, hogy az ember egy idő után még egy hátrányos helyzetű falut is elkezd otthonosnak és kívánatosnak látni.HáromszegA kutatók a településnek a Háromszeg nevet adták. A névválasztás nem véletlen: több helybéli lakos is a Bermuda-háromszöghöz hasonlította a falut, amikor arról beszélt, hogy úgy érzi, sokak számára innen egyszerűen nincs kiút. Háromszeg a Sellyei járásban található, Magyarország egyik legkedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi helyzetű, aprófalvas térségében. A falu közlekedési lehetőségei rendkívül korlátozottak. Kifelé kora reggel két busz indul – iskolaszünetben csak egy –, majd dél körül még egy. Késő délután érkezik egy busz, amely az iskolásokat hozza haza, de kifelé ekkor már nem lehet vele utazni. Autóval és jogosítvánnyal csak nagyon kevesen rendelkeznek.A faluban nincs sem orvosi ellátás, sem iskola. Az általános iskolásoknak van iskolabusz, de a távolabbi középis