Minden és semmi.
Röviden összefoglalva ez a különbség a városi és a repülőtéri tűzoltók munkája között Balázs Mihály Ádám rajparancsnok szerint, aki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tett látogatásunkkor épp egy kerozinfolyásos riasztásról ért vissza a laktanyába.
Ott állunk az épület előtt két robosztus tűzoltóautó között, melyek távolról is látható, sárga bevonatot kaptak. Ahogy ő fogalmaz, azért, „mert a brit tudósok bebizonyították, hogy ez a legjobban látható szín, nem a tűzvörös.” Ezért kaptunk például mi is rikító mellényt a riportunk idejére.
A rajparancsnok 17 évig volt hivatásos tűzoltó, majd 2023 októberében szerelt át a repülőtérre, ahol korábban az állam biztosította a tűzoltó személyzetet, de ma már a Budapest Airport saját tűzoltóságot üzemeltet. Egyes kollégáinak úgy alakult a pályafutása, hogy egyszerűen a repülőtéren kötöttek ki, de vannak olyanok is köztük, akiknek kifejezetten ez volt az álmuk, mert szeretik a hatalmas masinákat.
Van is mit szeretni rajtuk. A reptéri tűzoltóautókról ugyanis tudni kell, hogy egy kivételével mind túlméretes, vagyis a közúti forgalomban nem vehetnek részt, forgalmi rendszám sincsen rajtuk. De nem ez a legkülönlegesebb bennük: mivel speciális feladatot látnak el, felszereltségük is teljesen más, mint egy átlagos tűzoltójárműé, és ezért nagyobbak is.
Percenként hatezer liter oltóanyagot juttatnak ki
A két már említett járműből az egyik egy Rosenbauer Panther, amit riportalanyunk „600 lovas paripaként” jellemez. A hatalmas tűzoltóautó 40 tonnás, de Balázs Mihály Ádám szerint jobban gyorsul, mint bármely városi szériaautó. 120-130 km/h-val simán megy, de a kanyarokat is beveszi 90-nel, még ha kicsit félelmetes is.
Laikusként szinte felfoghatatlan mennyiségű, 12 ezer liter víz mellett 1500 liter habképző anyagot és 250 kg oltóport szállítanak benne a káreseményekhez. A szivattyú a víz és a habképzőanyag keverékéből állítja elő az úgynevezett oltóhabot, amivel a reptéren a tűz oltását végzik.
Barokkos túlzással habfürdőnek nevezném. Ez azért jó, mert a víz fajsúlya nehezebb a kerozinnál így, ha csak azzal oltanánk, a szénhidrogén származék felúszna a víz tetejére, és égne tovább. A hab viszont el tudja zárni a szénhidrogént az oxigéntől
– magyarázta.
Hogy érzékeltessük a teljesítményét: a rajta szállított oltóanyagot valamivel több, mint két perc alatt ki tudja juttatni.
The post „Három perc alatt bárhol ott kell lennünk” – 40 tonnás gépekkel száguldanak a ferihegyi tűzoltók a repülőtéren first appeared on 24.hu.
