Az Értelem és érzelem 2026-ban sem váltja meg a világot, de nem is ez a dolga

Aki a BBC-iskolán nevelkedett, az tisztában van vele, hogy Jane Austen regényeiből akkor is lehet örökké szerethető interpretációkat készíteni, ha egy mozgókép dinamikussága kimerül abban, hogy emberek egy zongora/asztal/random másik szereplő feje felett egymást nézik. Ez természetesen Austen dicsősége, aki úgy volt képes bő 200 évvel ezelőtt regényhősöket formálni, hogy azok a mai napig képesek megmozgatni az olvasókat. És ha van kiemelt év az Austen-rajongók életében, az kizárólag 1995 lehet. Ez volt az az év, amikor Colin Firth testére csodásan tapadó fehér ingben kisétált a tóból, Hugh Grant pedig addig ragaszkodott az idióta elveihez, amíg majdnem elszalasztotta az örök boldogság esélyét. A többi nyilván történelem: hat évvel később ezek ketten egymást rugdosták a Bridget Jones naplójában.És bár értelemszerűen nem kell, de ha mégis kéne választani a két ‘95-ös feldolgozás közül, én a Büszkeség és balítéletet mondanám jobbnak.Népszerűtlen vélemény: tisztában vagyok vele, hogy Ang Lee Értelem és érzelem című filmje egyfajta etalonnak számít az Austen-feldolgozások között, de nekem igazán nem jött be sosem. És pont azok miatt a dolgok miatt, amiket méltatni szokás benne: Emma Thompson döbbenetesen jó színésznő, de nekem ő nem Elinor Dashwood, ahhoz egy kicsi túl érzelmes, Hugh Grant, mint Edward Ferrars túl jóképű, és mintha már ekkor Austen-paródiát játszana, Kate Winslet sokkal kevésbé idegesítő Mariane, mint amilyennek lennie kéne, és valahogy az egész film túl sok, de nem a jó értelemben véve.Igen, tudom, hét Oscar-jelölés, egy rakat megnyert egyéb díj, meg minden. Ez van.Talán egyébként az is lehet az ok, hogy nem ez a kedvenc Austen-regényem, érződik még benne az írónő korai szakasza, és ennek megfelelően kicsit túl didaktikus, szájbarágós, ami a mondanivalóját illeti. Viszont már látható benne Austen igazi ereje is: hogy úgy ábrázol emberi viszonyokat, erősségeket és gyengeségeket, társadalmi normákat, azok minden abszurditásával, ahogy arra rajta kívül kev