FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Külföld · Forrás: Qubit · Szerző: Vajna Tamás · 2026. 11. 09. 10:05 · 3 perc olvasás

A kemenesháti Ság felkerült a világ földtani örökségeinek listájára

A Vas megye keleti részén fekvő Celldömölk városa fel emelkedő bazalt tanúhegy 2026. november 6-ától hivatalosan is egyike a Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió (IUGS) földtani örökségi helyszíneinek. A Ság néven ismert hegy a világszervezet „Harmadik 100” (The Third 100 IUGS Geological Heritage Sites) címen összeállított listáján olyan földtani képződmények között szerepel, mint a japán Fuji, az argentínai Aconcagua, illetve a norvég fjordok és a Szent András-törésvonal – olvasható a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet közleményében.A Magyar Kutatási Hálózat ismertetője szerint az IUGS olyan helyszíneket választ ki, amelyek kiemelkedő tudományos értéket képviselnek, különleges példái a Földet alakító folyamatoknak, vagy fontos szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében: „Az első száz helyszínt 2022-ben, a második százat 2024-ben hirdették ki, a mostani »Harmadik 100« pedig 47 ország földtani különlegességeit fogja össze, köztük a magyar hegyet is”. A „Harmadik 100” geológiai örökségi helyszín közül 11 található Afrikában, 22 az amerikai kontinensen, 22 az ázsiai-csendes-óceáni térségben, 6 a Közel-Keleten, 34 Európában, 2 az Antarktiszon, 3 pedig a nyílt tengeren. A Ság felterjesztésének kezdeményezése a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetből indult, és fontos szerepe volt benne Németh Károly vulkanológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorának. A portugáliai Louléban rendezett Geoheritage 2026 konferencián a helyszínt Szarka László Csaba, az MTA rendes tagja mutatta be. A tanúhegy tudománytörténeti szerepe okán is kiérdemelte a mostani elismerést. Eötvös Loránd és munkatársai 1891-ben itt próbálták ki először terepi körülmények között az Eötvös-féle torziós mérleget, más néven Eötvös-ingát. A rendkívül érzékeny műszer a felszín alatti geológiai felépítésből és a helyi tömegeloszlásból adódó rendkívül kis gravitációs eltérések érzékelésére szolgált. Később a műszeres geofizikai kőolajkutatás egyik úttörő eszközévé vált. Korábban olyan he

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Vajna Tamás · Dátum: 2026. 11. 09. 10:05

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Miért bukott el a Fidesz? Miért győzött a Tisza?Az Anthropic álmodni tanítja az AI-modelljeit, hogy kijavítsák a saját emlékeiketBorjúból emberbe – a vérátömlesztés véresen komoly története