A telefon lett a végzetünk: ha nem vagyunk elérhetők, mindenki azonnal a legrosszabbra gondol
Az RTL+ Premiumon látható Panelhősök című sorozatában Levi munkába indul, ám útközben összetűzésbe kerül néhány nehézfiúval, akik elveszik a biciklijét. Amikor megpróbálja visszaszerezni, megverik, majd a városon kívül, az út szélén hagyják. Levi azt sem tudja, pontosan hol van, miközben a környezetének fogalma sincs arról, mi történt vele. Niki eleinte csak azt érzékeli, hogy Levi nem érkezett meg a munkába, és telefonon sem tudja elérni. Amikor később felkeresi a lakásán, Sanyi is megijed, hiszen kiderül, hogy Levinek egész nap semmi nyoma.
Hasonló helyzetben legtöbbször először a hétköznapi magyarázatokkal számolunk: biztos lemerült a telefonja, nem hallja a csörgést, közbejött valami, rosszul emlékezett az időpontra, elfoglalt vagy egyszerűen szeretne egy kis nyugalmat. Ahogy azonban telnek az órák, és információk híján vagyunk, egyre nehezebb megnyugtató magyarázatot találni.
Tényleg várni kell 24-48 órát az eltűnés bejelentésével?
A filmekből és krimisorozatokból sokaknak ismerős elképzelés szerint a rendőrség csak akkor kezd keresni valakit, ha legalább 24 órája eltűnt. Magyarországon azonban semmiféle ilyen kötelező várakozási idő nincs.
A hatályos törvény kimondja, hogy az eltűnt személy körözését azonnal el kell rendelni, ha bejelentés született. Természetesen a rendőrség vizsgálja az eltűnés körülményeit is, hiszen egy felnőtt embernek joga van ahhoz, hogy időnként elérhetetlen legyen, és erről senkinek se kelljen beszámolnia. Ha azonban megalapozottnak tűnik, hogy valaki veszélyben lehet, különösen indokolatlan volna másnapig várni. Sürgős esetben a 112-es segélyhívón lehet segítséget kérni, de személyesen is felkereshetjük a rendőrséget.
Nem mindegy, ki és milyen körülmények között tűnik el
Egy egészséges, önálló felnőtt néhány órás elérhetetlensége önmagában általában kevésbé aggasztó, mint egy rendszeresen gyógyszert szedő idős emberé, egy kisgyermeké vagy egy zaklatott kamaszé. Ugyanakkor akkor is indokolt lehet a gyors segítségkérés, ha az eltűnés egyéb körülményei szokatlanok. Ilyen lehet például, ha valaki soha nem szokott igazolatlanul hiányozni a munkahelyéről, most mégsem jelent meg, a telefonja ki van kapcsolva, és a családja sem tud róla semmit. Különösen figyelmeztető jel lehet az is, ha felmerül valamiféle baleset, erőszak, önveszélyeztetés vagy egészségügyi rosszullét lehetősége is.
A bizonytalanság néha nehezebb, mint egy rossz hír
A hozzátartozók számára sokszor az okozza a legnagyobb megterhelést, hogy semmilyen biztos információjuk nincs. A bizonytalanság különösen nehéz helyzetet teremt, hiszen az ember folyamatosan új magyarázatokat keres, miközben azt sem tudja, valóban történt-e baj.
Egy 2016-ban publikált brit kutatásban, amelyhez 25 eltűnt ember hozzátartozójával készítettek interjút, egészen megdöbbentő félreértésre is fény derült. Az egyik édesanya elmesélte, hogy azért késlekedett a rendőrség értesítésével, mert úgy tudta, legalább 48 órának kell eltelnie az eltűnés után. Amikor végül bejelentést tett, a rendőrök éppen azt kérdezték tőle, miért várt ilyen sokáig. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az eltűnt személyek felkutatásában az első 24 óra különösen értékes lehet, miközben a hozzátartozók sokszor éppen a bizonytalanság és a téves információk miatt késlekednek a segítségkéréssel. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a családtagok számára sokat jelent, ha pontosan tudják, milyen lépéseket tesz a rendőrség, és miért éppen az adott területen keresik az eltűnt szerettüket.
A lánya még aznap riasztotta a rendőröket, apját már kihűlésközeli állapotban találták meg
Hogy mennyire sokat számíthat a gyors segítségkérés és az összehangolt keresés, jól mutatja egy 2024 januárjában történt magyarországi eset. Egy 66 éves Bács-Kiskun megyei férfi elindult a tanyájáról, hogy megkeresse az elkóborolt birkáit, ám órákkal később sem tért haza. A férfi betegsége miatt nehezen tájékozódott, ráadásul a téli hideg ellenére meglehetősen vékony ruházatban indult útnak. Lánya délután négy órakor értesítette a rendőrséget, ezzel pedig kezdetét vette a versenyfutás az idővel. Öt rendőrkapitányság munkatársai, közel két tucat polgárőr, keresőkutya és egy speciális mentőcsoport indult a férfi után, miközben már a rendőrségi helikopter bevetését is előkészítették. Végül este fél nyolckor, a tanyától mintegy négy kilométerre találták meg az eltűntet, méghozzá a birkáival együtt. A férfi ekkor már kihűlésközeli állapotban volt, ezért a mentők kórházba szállították. A történet szerencsésen végződött, de könnyen egészen más fordulatot vehetett volna, ha a család úgy gondolja, az eltűnés bejelentésével másnapig vár.
Mit tehetünk, hogy segítsük a keresést?
Az első lépés rendszerint az, hogy felhívjuk az érintettet, érdeklődünk a családjánál, barátainál vagy a munkahelyén, és megpróbáljuk tisztázni, mikor látták utoljára. Ha azonban a körülmények veszélyre utalnak, ezeket az egyeztetéseket már a rendőrség értesítésével párhuzamosan érdemes végezni.
A hatóságok munkáját néhány fontos információval különösen nagyban segíthetjük:
- Az eltűnés pontos körülményei: mikor, hol és milyen helyzetben látták utoljára az illetőt, hová tartott, és mikor jelentkezett utoljára.
- Friss (többféle) fénykép és személyleírás: milyen ruhát viselt, milyen a testalkata, vannak-e különös ismertetőjegyei.
- Egészségügyi információk: szed-e rendszeresen gyógyszert, van-e olyan betegsége vagy állapota, amely miatt segítségre szorulhat.
- Hasznos személyes adatok: volt-e nála telefon, pénz, irat, használ-e autót vagy kerékpárt, és kik tudhatnak a tervezett útvonaláról.
- Új információk továbbítása: ha közben jelentkezik, valaki látja, vagy más fontos körülmény derül ki, azt haladéktalanul jelezzük a rendőrségnek.
Sokan meglesznek, de egy eltűnt is sok
A magyarországi eltűnések túlnyomó többsége szerencsére rövid időn belül megoldódik. A 2020-ban publikált rendőrségi tanulmány szerint az eltűntként keresett személyek több mint 80 százaléka néhány napon belül előkerül. A probléma ugyanakkor sokkal több embert érint, mint gondolnánk: a rendőrség 2025-ös évkönyve alapján tavaly 34 590 eltűnés miatti körözést rendeltek el Magyarországon, ami 8,6 százalékos emelkedés az előző évhez képest.
Különösen aggasztó ilyen esetben a kiskorúak helyzete. A rendőrség 2025 januárjában közölt adatai szerint 2024-ben mintegy 28 ezer kiskorú eltűnését jelentették be, ám ezeket az eseteket mindössze 1400–1500 gyermekhez lehetett kötni. Többségük gyermekvédelmi intézményekből távozott engedély nélkül, sokan többször is. Az ORFK tájékoztatása szerint az eltűnt kiskorúak 30 százalékát már egy napon belül, további 30 százalékát öt napon belül megtalálják, és legfeljebb 2–3 százalékuk nem kerül elő. A kedvező arányok ellenére egyetlen eltűnést sem szabad félvállról venni, hiszen előre lehetetlen megmondani, melyik esetben válhat döntővé az idő. Ugyan 2-3 százalék nem tűnik nagy számnak, mégis egyetlen gyermek is sok, ha eltűnésről van szó.
Akkor is van feladat, amikor végre kiderült, mi történt
Az eltűnés miatti aggodalom szerencsére sok esetben megkönnyebbüléssel ér véget, bár a történtek tisztázása és feldolgozása később is időt igényelhet. A legfontosabb ilyenkor, hogy az érintett biztonságban legyen, szükség esetén orvosi ellátást kapjon, és kiderüljön, mi történt vele. Az RTL+ Premiumon futó Panelhősökben Levi végül este, összeverve érkezik haza. Niki és Sanyi számára ezzel megszűnik az egész napos bizonytalanság, ám a történtek következményeivel nekik szembe kell nézniük.
Hirdetés
Az RTL+ Premium felületén, minden hétfő-szerda-péntek új részekkel jelentkezik a Panelhősök sorozat.
The post Eltűnt, nem veszi fel a telefont: mikor kell valóban aggódnunk? first appeared on 24.hu.
