Seszták Miklós letartóztatásának meghosszabbítását nem a keresőkutya jelzése indokolta, hanem (egyebek mellett) az, hogy a bizonyítás veszélyeztetése vagy meghiúsítása továbbra is fennáll, különösen, mert a bűnös úton szerzett pénz felkutatására tett intézkedések ezidáig nem vezettek eredményre – többek között ez olvasható a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) közleményében, amelyet a távirati iroda ismertetett.
Amint arról beszámoltunk, Papp Gábor, Seszták védője a Telexnek azt mondta: gyakorlatilag semmit nem bizonyít a kriminálkinológus szakértői véleménye, amely szerint a nyomkövető kutya ugatni kezdett a Seszták Miklóshoz köthető széfeknél. Papp szerint védence letartóztatásának meghosszabbításában szerepet játszott a kriminálkinológusi szakvélemény.
Csakhogy a büntetőeljárás során a keresőkutya jelzése nem bizonyíték, hanem információ a nyomozóhatóság részére. Bizonyítékként az használható fel – tárgy, nyom, anyagmaradvány, videófelvétel –, amit az eljáró hatóság a kutya jelzésére alapozva megtalál. Ez ebben az esetben nem valósult meg
– érvelt Papp Gábor.
Az NVVH mai közleménye erre reagálva leszögezi: „dr. Seszták Miklós védőjének állítása nem megalapozott”.
Mint írják, a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a bűnügyi szolgálati kutya igénybevételét, tevékenységét, tevékenységének eredményét, a szagazonosítást a bizonyítási cselekmények között sorolja fel.
Mivel a Büntetőeljárási törvény 167. §-a szerint a büntetőeljárásban szabadon alkalmazható minden bizonyítási cselekmény, így a keresőkutya jelzése bizonyítási cselekményből származó bizonyítékként értékelhető. A szakértő azonban a szakvéleményében a kompetenciáján túllépve nem szakkérdésben, hanem jogkérdésben nyilatkozott akkor, amikor azt állította, hogy a keresőkutya jelzése nem bizonyíték.
A bíróság a letartóztatás meghosszabbításáról rendelkező végzésében a keresőkutya jelzésével kapcsolatban pusztán azt állapította meg, hogy a páncélszekrény ajtajának zárszerkezeténél a bűnügyi keresőkutya jelzést adott. A jelzés tényét a szakvélemény alátámasztotta. Így nem megalapozott az a védői hivatkozás és érvelés, miszerint a letartóztatás meghosszabbításának tárgyában tartott üléskor a szakvélemény megléte a bíróságot eltérő döntés meghozatalára vezette volna.
Az NVVH szerint a korrupciós pénz meglétét egyébként az eljárás egyéb adatai is alátámasztják, ám e körben „a nyomozás érdekeire tekintettel további információ nem adható”.
Miről szól az ügy?
A Központi Nyomozó Főügyészségen folyó nyomozásban Seszták miniszteri időszakát, 2014 júniusa és 2018 májusa közötti tevékenységét vizsgálják.
Az ügyészség által ismertetett gyanú szerint Seszták Miklós és az MNV akkori vezérigazgatója, Szivek Norbert 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül, több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
Szivek Norbertet és az ügyben ugyancsak érintett milliárdost, Jellinek Dánielt már korábban letartóztatták, bár utóbbi október közepén házi őrizetbe került.
Az ügyészség szerint az eddig beszerzett bizonyítékok alapján Seszták cselekménye hétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, valamint hatrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása megállapítására lehet alkalmas.
The post NVVH: nem a keresőkutya jelzése miatt marad letartóztatásban Seszták Miklós first appeared on 24.hu.
