A kapitalizmusban a kattantaknak pénzt adnak, a diktatúrában meg börtönbe zárják őket
– mondta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Vadnyugati kapitalizmusban, a 24 Extra exkluzivitást garantáló, egészében előfizetők számára elérhető új gazdasági podcastjában, amelyhez azt is hozzátette, az EU éppen azért maradt le az innovációs versenyben, mert „kevés Európa van benne”. A kapitalizmus története mellett az adásban szó volt a szolgáltatások hiányzó uniójáról, a UniCredit–Commerzbank-ügyről, valamint arról is, mennyire kell Európának tartania Kínától, Oroszországtól vagy éppen Donald Trumptól.
Megvalósítottuk a termékek és az emberek szabad mozgását. Amit nem valósítottunk meg, az a szolgáltatások szabad kereskedhetősége, magyarul nincs szolgáltatási unió. Ha az Accorde Alapkezelő szeretne Madridban eladni egy befektetési alapot, akkor felbérelünk, nem tudom, két húsz fős ügyvédi irodát, és szerintem soha nem oldjuk meg. Most képzeljétek el, hogy egy miami ügyfél szeretne venni egy New York-i hedge fund manager alapjából: gondolom, a számítógépén megoldja körülbelül öt-tíz perc alatt.
– hangzott el az adásban többek között példaként arra, miben rejlik az európai lemaradás.
Gyurcsik Tunkli Dániellel, az Accorde befektetési igazgatójával és Kele Jánossal beszélgetett, és elmesélte, hogy időszámításunk kezdete valamint az ipari forradalom között gyakorlatilag nem nőtt az egy főre jutó jövedelem, 1800 körül pedig 26 év volt a születéskor várható élettartam. Arról is beszélt, hogy amíg a föld volt az egyetlen jövedelemtermelő tőke, addig érte folytak a háborúk – a keresztes hadjáratok egyik oka is ez volt –, és hogy Shen Kuo kínai tudós illetve Johannes Kepler eltérő sorsa miként mutatja meg, mennyit ért Európában a sok, egymással versengő udvar.
A beszélgetésben szóba került az is, felelős-e a kapitalizmus a nyomornegyedekért, a gyerekmunkáért és a klímaválságért. Gyurcsik szerint a kapitalizmus nem előidézte, hanem megszüntette a gyerekmunkát, a bolygót pedig nem a visszafogás, hanem az innováció mentheti meg – ahogyan az autóipar zöldítésében sem a szabályozással szorongatott európai gyártók, hanem a Tesla ért el áttörést.
Az adás végén Tunkli Dániel egy aggodalomskálán, egytől ötig pontozta az Európára leselkedő legnagyobb veszélyeket. A kínai versenyt ítélte a legégetőbb problémának, Donald Trump vámjait és a magára hagyott Európát viszont egyes fokozatú fenyegetésként értékelte:
Trump a legeslegjobb dolog volt, ami Európával történhetett. Mert ráeszmélt Európa, hogy egyedül vagyunk, hogy fejlesztenünk kell, hogy az iparágainkban lemaradtunk. Európának az volt a legnagyobb problémája, hogy a védelmünket kiszerveztük Amerikába, az energiánkat Oroszországba, és így üldögéltünk a múzeumainkban, ittuk a lattét, de olyan sok mindent nem tettünk azért, hogy versenyképesek legyünk.
A műsorban – amelyet szerdán, az amerikai félidős választások másnapján rögzítettünk – a kapitalizmus története mellett beszélgettünk arról is,
- miért éppen Európában indult be a növekedés, és miért nem Kínában,
- miért kellene a franciáknak több kapitalizmus, és nem kevesebb,
- miért nincs Európában szolgáltatási és tőkepiaci unió,
- kell-e Európának harmincnál több telekomcég és három német autógyártó,
- mennyire veszélyes Európára az orosz agresszió, a hormuzi energiaválság és a kínai verseny,
- meddig érdemes vámokkal védeni az európai ipart, és mit tanulhatunk Argentínától,
- mit jelentenek a félidős választások Donald Trump hátralévő két évére,
- és tényleg válságban van-e az európai politika az elitellenes pártok erősödése miatt.
The post „Trump a legjobb dolog, ami Európával történhetett” – elindult a Vadnyugati kapitalizmus first appeared on 24.hu.
