„Van egy agresszor és egy áldozat, és az agresszornak nincsenek biztonsági aggályai. Őket soha senki nem támadta meg. Ők támadtak meg másokat.” Ezzel utasította el Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Dublinban, hogy Európa a kontinens biztonsági rendjéről tárgyaljon Moszkvával a tűzszünet előtt. Kallas a Guardian tudósítása szerint egy felszólítással zárta a mondandóját:
maradjunk a lényegnél.
Az észt politikus szerint Oroszország csapdát állít, amikor a tárgyalásokon az európai biztonság kérdését feszegeti, mert így akarja elterelni a figyelmet a saját agressziójáról. A Mezha ukrán hírportál szerint a sorrendet is egyértelműen megmondta: előbb tűzszünet, utána békemegállapodás, és csak ezután jöhet bármi más.
Friedrich Merz német kancellár is hasonlóan látja: Oroszország az európai biztonsági architektúráról akar beszélni, de arról nem kell tárgyalni, mert az már létezik.
Washington bejelentette, Moszkva cáfolta
A vita azért élesedett ki, mert Jared Kushner, Donald Trump megbízottja és veje csütörtök este bejelentette: Oroszország és Ukrajna beleegyezett, hogy a következő tárgyalási fordulóba az európaiakat is bevonják.
Moszkva azonban gyorsan ellentmondott. A Kreml pénteken azt közölte, hogy előbb látni akarja Európa „valódi szándékait”, és csak utána dönt a kibővített formátumról. Vlagyimir Medinszkij orosz főtárgyaló szerint nem világos, mit kellene Európával megbeszélni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magától értetődőnek nevezte, hogy Európa részt vesz a tárgyalásokon, egyrészt a saját érdekei védelmében, másrészt Ukrajna támogatására. Merz szerint az is adott, hogy Németország tagja lesz egy esetleges európai delegációnak.
Egy ember helyett csapat
Napközben még az volt a kérdés, ki képviselje Európát. Az Euronews szerint Ukrajna és az Egyesült Államok is azt kérte, hogy Európa egyetlen képviselőt jelöljön ki, és Kallas magát ajánlotta erre. Hozzátette: tudja, hogy az oroszok nem akarják őt, de az EU-nak sincs beleszólása abba, ki képviseli Oroszországot. A Guardian szerint ugyanakkor egyre többen gondolták úgy, hogy Európát ne egy ember, hanem több szereplő képviselje. Párizs és Berlin a brit–francia–német E3-formátum megbízottjait is az uniós képviselők mellett tartotta volna, a kisebb tagállamok inkább Costára és Kallasra tették volna a hangsúlyt.
Végül a csapat győzött. António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcs esti záró sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az uniós intézmények mellett Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország, vagyis a hajlandók koalíciójának E5-ös csoportja képviseli Európát a tárgyalásokon.
Európai csapatunk továbbra is szoros összehangban, teljes egységben fog fellépni. Európának egyetlen, világos és egységes hangon kell megszólalnia minden olyan megbeszélésen, amely Ukrajna jövőjét és kontinensünk biztonságát alakítja. És ez végső soron csapatmunka
– mondta Costa.
Moszkva a mostani tárgyalásokon a Guardian szerint a 2021-es követeléseit élesztette újra. Az orosz külügyminisztérium 2021. december 17-én, nem sokkal a teljes körű invázió előtt két szerződéstervezetet tett közzé, egyet az Egyesült Államokkal, egyet a NATO-tagállamokkal. A Brookings elemzése szerint a NATO-nak ezekben vállalnia kellett volna, hogy nem bővül tovább, és nem állomásoztat erőket és fegyvereket azokban az országokban, amelyek 1997 májusa után csatlakoztak.
A NATO már akkor elutasította a tervezetet, a Guardian szerint azért, mert sértette volna a közép- és kelet-európai országok szuverenitását.
The post Kallas: Moszkva csapdát állít, amikor Európa biztonságáról akar tárgyalni first appeared on 24.hu.
