A tavaszi választásokon megbukott Orbán-rezsim egyik legfontosabb autoriter vonása a hatalommegosztás, a független intézmények meggyengítése, és a hatalmi ellensúlyok felszámolása volt. Magyar Péter és a Tisza ígéretei között előkelő helyen szerepelt ezek helyreállítása, és a választási győzelmüket követően közjogi és politikai lépések sorozatát tették ezen ígéretek jegyében. Míg a Tisza szerint gőzerővel folyik a NER autoriter rendszerének a lebontása, addig a fideszes narratívában éppen a demokrácia felszámolása és önkényuralmi kormányzás kiépítése történik. Több mint fél évvel a Tisza párt áprilisi földcsuszamlásszerű győzelmét és Magyar Péter kormányalakítását követően érdemes egyet hátra lépni, és a politikai narratíváktól elszakadva áttekinteni a hatalommegosztás kérdését. Miként alakítja át ezt a kétharmados politikai többség? Korlátozzák-e fékek és ellensúlyok a Tisza hatalmát? Milyen politikai rezsim formálódik Magyarországon?
Politikai korlátok nélkül
A kiindulópontom az, hogy ma Magyarországon a kétharmados Tisza többségnek nincsen semmilyen (bel)politikai korlátja. A Fidesz és a Mi Hazánk nem rendelkezik sem kellő mandátumszámmal, sem kellő politikai erővel a Tisza lépéseinek megakadályozására. Épp ezért lehettek elégedetlenek a jakobinus Tisza-szavazók, akik lassúnak tartották a változások sebességét, és kiálthattak önkényuralmat a fideszesek.
A Tisza tavaszi választási győzelme leradírozta az egész korábbi pártrendszert. Magyar Péter pártja domináns helyzetbe került. Baloldalról nincsen ellenzéke sem a parlamenten belül, sem azon kívül. És gőzerővel dolgozik azon, hogy jobboldali ellenzékét, elsősorban a választásokon súlyos vereséget szenvedett és meggyengült Fideszt erkölcsileg, politikailag, és egzisztenciálisan is megsemmisítse: legitimitását rombolja, politikusait kriminalizálja, és szavazóit elszívja.
A Fidesz elleni harc a választási győzelmét követően is a Tisza párt legfőbb politikai stratégiája maradt. A NER „lebontása” és a vezetőinek elszámoltatása nem pusztán „rendszerváltó” cél, és nem is csak a választási ígéretek beteljesítése, vagy a szavazói elvárások kielégítése. A fideszes ellenzék gyengítése diszkurzív eszközök mellett – mint például a „Tisztítótűz”-hadművelet elnevezés, vagy Magyar Péter retorikája, kommentjei és parlamenti performansza – közjogi és büntetőjogi eszközökkel is folyik. Ez új, aszimmetrikus pártstruktúra és a domináns hatalmi helyzet megszilárdítását is szolgálja. Sokszor úgy tűnik, hogy az elszámoltatásról szóló választási ígéretek gyorsabb – a jakobinus szárny és a „digitális tömeg” igényeit kielégítő – beteljesítésének legnagyobb akadályát csak a kormány saját erőforráskorlátai jelentik.
The post Körösényi András: Árad az új rezsim, de vannak-e gátak? – korlátozzák-e fékek és ellensúlyok a Tisza hatalmát? first appeared on 24.hu.
