A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására augusztusban elindult és gyors ütemben megépített paksi fenékküszöb bár megoldotta az azonnali üzembiztonsági kihívást, a WWF Magyarország szakértői szerint számos súlyos környezeti kérdést hagyott nyitva. A krízishelyzetre adott gyors válasz bár sikeresen garantálja a hűtővíz áramlását, komoly aggályokat vet fel a szervezet szerint a folyó jövőjére, az élővilágra és a hosszú távú vízgazdálkodásra nézve.
A nyári rekordaszályok és a folyamatosan alacsony vízállások nem lepték meg a szakértőket, hiszen a Duna kisvizes időszakai évtizedek óta egyre gyakoribbak. Ezek hatására a fenékküszöb kivitelezését kapkodás kísérte: a változó vízszintek miatt menet közben kellett módosítani a terveket. Emiatt a szervezet szerint a műtárgyat nem lehet minden szempontból megalapozott, végleges vízépítési megoldásnak tekinteni.
Ne úgy kezeljük a fenékküszöböket, mint a kisvizek kezelésének jolly jokerét, hanem a lehetséges beavatkozások vizsgálandó alternatívájaként tekintsünk rájuk
– írja a WWF.
Negatív hatások
A folyókba épített fenékküszöbök drasztikusan megváltoztatják a vízszinteket, az áramlást és a hordalékmozgást. Paksnál a meder bevédésének hiánya miatt a küszöb alatt a kimosódás közel 13 méteres mélységet ért el. Mivel a kisvizes időszakok a jövőben még nagyobb arányban fordulnak majd elő, a fenékküszöb negatív hatásai az év jelentős részében érvényesülni fognak.
A mederátalakuláson túl az átjárhatóság is csorbát szenved: a fenékküszöb akadályt képez a halak vándorlásában, megnehezítve a szaporodó-, táplálkozó- és telelőhelyek elérését, és végsősoron az állományok fennmaradását is veszélyeztetheti. Emellett a megbolygatott élőhelyek kedveznek az inváziós fajok terjedésének is, amelyek kiszoríthatják az őshonos állat- és növényfajokat. A hordalék-háztartás felborulása és a parti szűrésű ivóvízbázisok közeli veszélyeztetettsége szintén óvatosságra int.
A WWF Magyarország szerint ezek miatt legfeljebb egy éves, feltételekhez kötött engedélyezésre, megfelelően finanszírozott és nyilvános monitoringra, valamint olyan felülvizsgálati mechanizmusokra van szükség, amely lehetővé teszi az üzemrend módosítását, illetve szükség esetén a műtárgy elbontását is.
A paksi fenékküszöb esetében most az a felelős döntés, ha nem tekintjük lezártnak a kérdést: mérünk, értékelünk, szükség esetén változtatunk, és közben keressük azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon a folyó és az emberek érdekeit egyaránt szolgálják
– közölték.
The post WWF: több negatív hatása is lehet a paksi fenékküszöbnek first appeared on 24.hu.




