FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Kultúra · Forrás: Átlátszó · Szerző: Zimre Zsuzsa · 2026. 11. 16. 10:07 · 11 perc olvasás

Etikai vizsgálatot kérnek a szakszervezetek az Opera balettigazgatója ügyében

A Magyar Állami Operaház két szakszervezete független etikai vizsgálatot kezdeményezett Solymosi Tamás balettigazgató vezetői működése miatt. Az Ivacs Balázs megbízott főigazgatónak címzett levélben a szereposztást, a táncosok terhelését és a fizetős balettképzés működését is kifogásolják. Azt kérik, hogy a vizsgálat idején bizonyos személyi és szereposztási döntésekhez kelljen a főigazgató jóváhagyása, vagy Solymosit ideiglenesen függesszék fel a munkavégzés alól. Az Átlátszóhoz eljutott egy táncos levele is, amelyben a társulaton belüli félelemről és túlterhelésről számol be.

Október végén volt növendékek és szülők beszámolói alapján írtunk arról, hogyan működik az Operaház fizetős balettképzése, és milyen állami, illetve kormányközeli forrásokból kapott pénzt a növendékeket támogató alapítvány.

Azóta vezetőt váltott az intézmény. Tarr Zoltán kulturális miniszter november 2-án azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter főigazgató munkaviszonyát. A minisztérium szerint az intézmény átvilágítása több szabálytalanságot tárt fel. Négy nappal később Főző Virág főigazgató-helyettes munkaviszonya is megszűnt. Ókovács bejelentette, hogy perelni fog a menesztése miatt. A tárca új pályázat kiírását ígérte a főigazgatói posztra, az átmeneti időszakban Ivacs Balázs látja el a feladatokat.

A Magyar Nemzeti Balettet Solymosi Tamás 2011 óta vezeti, előbb megbízottként, majd 2013-tól kinevezett igazgatóként. Ókovács szeptemberben azt írta a Facebookon, hogy Solymosi szerződése 2028 nyaráig érvényes.

„Mi voltunk a kísérleti nyulak” – félelem, megaláztatás és kormányközeli pénzek az Opera tandíjas balettiskolájában

Külső szakemberre bíznák a vizsgálatot

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete november 11-én kelt levelében azt írja, hogy Ókováccsal szemben nem indult etikai eljárás. A volt főigazgató távozása után is indokoltnak tartanának egy egész intézményre kiterjedő etikai átvilágítást. Solymosi ügyében sürgős vizsgálatot kérnek, amelyet az Operaháztól és a balettegyüttes vezetésétől független szakemberre bíznának.

Októberben már a kulturális minisztérium Táncművészeti Bizottsága is független szakmai és etikai vizsgálatot javasolt Ókovács nyilvános megszólalásai és a Balettintézet kiskorúakat érintő képzési gyakorlata ügyében. A bizottság elnöke, Nagy Zoltán a Telexnek azt mondta, hogy Solymosi etikai vizsgálatát is szükségesnek tartja.

A szakszervezetek azt írják, hogy dokumentumok, levelek és tanúvallomások állnak rendelkezésükre. Ezeket az érintettek védelmében bizalmas eljárásban adnák át. Azt kérik, hogy a meghallgatások mielőbb kezdődjenek meg, és az érintettek írásos garanciát kapjanak arra, hogy személyazonosságukat védik, és nem érheti őket megtorlás.

A levél szerint a balettigazgató és a művészeti igazgató kapta feladatul a következő évad összeállítását. A szakszervezetek attól tartanak, hogy ha a vizsgálat lezárása előtt véglegesítik a szereposztásokat, a vendégművészek meghívását és a szerződéseket, az évekre meghatározhatja a táncosok helyzetét. Ezért kérik, hogy az alkalmassági minősítésekhez, a szerződésbontásokhoz és a hosszú távú szereposztásokat meghozó döntésekhez a vizsgálat idején kelljen Ivacs jóváhagyása, vagy Solymosit addig függesszék fel a munkavégzés alól.

Az Opera etikai kódexe a belső visszaélés-bejelentési rendszerhez irányítja a panaszosokat. A kódex külön eljárást nem ír le a vezetőket érintő ügyekre, és etikai bizottságot sem nevez meg. A szakszervezetek szerint a társulat tagjai számára kockázatos lehet a belső bejelentés, mert a balettigazgató a munkájukat és megélhetésüket meghatározó kérdésekben dönt, ezért a  Vígszínház 2021-ben bevezetett eljárásrendjéhez hasonló szabályozást javasolnak.

Szereposztás, fizetés és elvesztett munkaügyi perek

Az Átlátszóhoz eljutott egy másik levél másolata is. Ebben a Magyar Nemzeti Balett egyik táncosa Tarr Zoltán minisztert és Nagy Ervin kulturális államtitkárt megszólítva ír a társulat működéséről. Szerzőjének nevét a védelme érdekében nem közöljük.

Szerinte a táncosok azért is hallgathatnak a problémákról, mert attól tartanak, hogy elveszítik a szerepeiket vagy az állásukat. Megítélése szerint a szereposztást személyes szimpátia is befolyásolja.

A szakszervezetek szerint a táncosok havi javadalmazásának aránytalanul nagy része függ a szereposztástól. Úgy vélik, ez lehetőséget ad arra, hogy a vezetés a szerepeken keresztül jutalmazzon vagy nyomást gyakoroljon. Levelükben testszégyenítésről, valamint az anyákkal, sérült és beteg táncosokkal szembeni ellenséges hangnemről is beszámolnak. A vizsgálat során a szereposztási és díjazási adatokat, az alkalmassági minősítéseket és a munkaügyi perek iratait is áttekintenék.

A Telex szeptemberi cikke szerint 2015-ben alig két hónap alatt tizennégy táncost bocsátottak el, 2018-ban pedig további hárommal akartak szerződést bontani. A lapnak Volf Katalin Kossuth-díjas táncművész megmutatta a „Nem alkalmas” minősítését. A Telex szerint Kozmér Alexandra vezető szólistával egy üzemi baleset utáni kényszerpihenő alatt bontottak szerződést. Négy évvel később megnyerte a pert. A lap októberi beszámolója szerint az Opera elvesztette az alkalmatlanság miatt elbocsátott művészek által végigvitt pereket, és a bíróság jóvátételt ítélt meg az érintetteknek.

A táncos szerint kevés idő jut a regenerálódásra

A szakszervezetek a Diótörő előadássorozatával példázzák, mekkora terhelés jut a társulatra. A Telex a 2025/26-os évadról azt írja, hogy 43 előadást és két főpróbát tartottak. A Diótörő a 2025/26-os évadban 43 előadással és két nyilvános főpróbával szerepelt a műsoron, a 2026/27-es évadban 51 előadással megy. Egy előadásban 65 táncművész és 40 balettnövendék lép színpadra.

A levélíró szerint az egymást követő próbák és előadások között kevés idő jut a pihenésre. Azt írja, számára nem követhető, hogyan tartják nyilván a munkaóráit és számolják el a pihenőnapjait. Állítása szerint a teljes társulatra egy gyógytornász jut, az előadások alatt pedig nincs orvosi ügyelet. Azt is kifogásolja, hogy a gyógytorna helyiségéhez lépcső vezet, ami sérülés után megnehezítheti a megközelítését.

A terhelést korábban Kovács Noel Ágoston is kifogásolta. A táncos 2024 januárjában mondott fel, és távozásakor a túl sűrű előadásokra, a kevés pihenőidőre és a sorozatos sérülésekre panaszkodott. Az Opera az Indexnek adott válaszában visszautasította a szakmai munkát érő bírálatait. Az intézmény szerint a balett a versenysporthoz hasonló fizikai megterheléssel jár, és előfordulhatnak sérülések.

A fizetős balettképzés működését is vizsgálnák

A Magyar Nemzeti Balettintézetet 2016-ban indította el az Operaház. A Solymosi szakmai irányításával működő, önköltséges képzésre négyéves kortól lehet jelentkezni. Az intézet alapszabálya szerint iskolarendszeren kívüli, nem akkreditált képzést folytat, amely államilag elismert végzettséget sem ad.

A szakszervezetek tisztázni szeretnék, milyen feltételekkel használja a Balettintézet az Opera termeit, jelmezeit és más erőforrásait, milyen szerepe van a növendékeket támogató alapítványnak, és milyen forrásból fizetik az oktatókat. A táncos levele szerint előfordult, hogy a társulat tagjai csak a gyerekek órája után tudták elkezdeni a próbájukat.

A szakszervezetek azt is kifogásolják, hogy szerintük egyes balettekben a gyerekszerepeket kizárólag a Balettintézet növendékei kapják meg, így a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei ezekből kimaradnak. Az oktatók képzettségét és a gyerekek terhelésére vonatkozó szabályokat is megvizsgálnák. Az Operaház 2024-ben kiadott gyermekvédelmi irányelve az általa szervezett képzésekre járó gyerekekre is kiterjed. A vizsgálat tisztázhatná, hogyan alkalmazzák ezt a Balettintézetben, illetve milyen szabályok alapján döntenek például arról, mikor állhatnak spiccre a növendékek.

Két moszkvai zsűritagság és egy szentpétervári meghívás

Solymosi 2024-ben a moszkvai Bolsoj Színházban átadott Benois de la Danse díj zsűrijében ült. A Magyar Nemzeti Balett két művésze is a jelöltek között volt. Balázsi Gergő Ármin megosztva nyerte el a férfi szólistáknak járó díjat. Solymosi 2026-ban a szintén a Bolsojban rendezett XV. Nemzetközi Balettverseny zsűrijének is tagja volt.

A szakszervezeti levél szerint 2025-re a szentpétervári Dance Open fesztiválra is szerveztek fellépést, amely a társulat tagjainak aggályai miatt maradt el. A szakszervezetek azt kérik, hogy vizsgálják meg, ki hagyta jóvá az oroszországi szerepléseket, ki viselte a költségeiket, és mérlegelték-e, hogyan hatnak az Opera nemzetközi megítélésére.

Megkerestük Ivacs Balázs megbízott főigazgatót, hogy elrendeli-e az etikai vizsgálatot, és felfüggeszti-e Solymosi Tamást a vizsgálat idejére. Megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Zimre Zsuzsa

A címlapkép mesterséges intelligencia segítségével készült.

Source

Forrás: Átlátszó · Szerző: Zimre Zsuzsa · Dátum: 2026. 11. 16. 10:07
A teljes tartalom a forrás engedélyezett feedjéből származik.

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Kivonult a NAV a Lakiteleki Népfőiskolára, ahol 2021-ben Lezsák Sándor vezette körbe az Átlátszó stábjátOrbán Áron letartóztatásban, házkutatás a sümegi városházánKormányváltás ide vagy oda, újabb 17 település kap konténeriskolát