FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Kultúra · Forrás: Qubit · Szerző: Ész Ventura · 2026. 11. 16. 13:13 · 3 perc olvasás

Amikor kettőből egy lesz

Az élővilágban a sejtek osztódása természetes és mindennapos jelenség, hiszen ezen alapul az élőlények növekedése és szaporodása. Arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy bizonyos értelemben ennek a fordítottja is előfordul: két vagy akár több sejt összeolvadhat, és egyetlen sejtként élhet tovább. Közismert példa erre a megtermékenyítés, amikor a petesejt és a hímivarsejt egyesül, de a sejtfúzió ennél jóval elterjedtebb jelenség, és korántsem csak az ivaros szaporodáshoz kapcsolódik: saját testünkben is több helyen találkozhatunk vele. Vázizmaink hosszú, sokmagvú izomrostjai például sejtek összeolvadásával jönnek létre, ahogy a csontállomány lebontásáért felelős úgynevezett oszteoklasztok is. A méhlepényben pedig összeolvadt sejtek alkotnak egy különleges, sokmagvú réteget. De miért jó az, ha a sejtek feladják önállóságukat? Az előnyök változatosak lehetnek. Az izomrostok esetében a sok sejtmag együtt képes biztosítani a hatalmas méretű sejt működéséhez szükséges fehérjék termelését, az összeolvadással létrejövő nagyobb oszteoklasztok hatékonyabban bonthatják a csontállományt, míg a méhlepényben az összefüggő sejtréteg az anya és a magzat közötti anyagcserét segíti, miközben védelmi gátat is képez közöttük.A sejtfúzió azonban nem csak a soksejtű élőlények sajátossága. Az egysejtű élesztőgombák is képesek rá: a megfelelő párzási típushoz tartozó sejtek felismerik egymást, majd összeolvadnak, és az így létrejött új sejt tovább él, sőt osztódni is képes. Vagyis ugyanannak az élőlénynek az életciklusában a sejtek száma összeolvadással csökkenhet, osztódással pedig növekedhet. Az egyesülésnek ráadásul genetikai előnye is lehet: a két sejt örökítőanyaga egyesül, ami a későbbi ivaros szaporodás során új génkombinációk létrejöttét teszi lehetővé. Az így keletkező diploid sejtek pedig kedvezőtlen körülmények között ellenálló spórákat képezhetnek, amelyek segíthetik a túlélést és az új élőhelyek meghódítását.A sejtfúziót egyébként az ember a biotechnológiában is hasznosítj

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Ész Ventura · Dátum: 2026. 11. 16. 13:13

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Az ázsiai elefántok társas kapcsolatait is károsítja a faj populációinak zsugorodásaA 6 ezer évvel ezelőtti agrárforradalmat segít rekonstruálni a dániai Rødhals-emberMi történt azokkal a roma tizenévesekkel, akiknek 2013 óta már nem kötelező iskolába járniuk?