Régóta tudni már, hogy a növényi alapú élelmiszerekben található rostok és fehérjék jótékony hatással vannak a szervezetünkre, az viszont kevésbé világos, hogy pontosan miképpen is hatnak fejtik ki jótékony hatásukat a szervezetre. Erre adott most választ Jenna Abu Salim és Joshua Rabinowitz molekuláris biológusok, a Princetoni Egyetem kutatói, írja a Science Alert.
A PNAS és a Nature Metabolism című tudományos folyóiratokban publikált eredmények feltárják azokat a folyamatokat, amelyek során a növényi fehérjék és rostok egészségjavító vegyi anyagokat (metabolitokat) termelnek a vérben. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy bizonyos jótékony anyagok, amelyekről korábban azt hitték, hogy kizárólag a bélmikrobák termelik őket, valójában más sejtekben is létrejöhetnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatók a fenol-metabolitoknak nevezett vegyületeket vizsgálták, amelyek akkor keletkeznek, amikor a bélbaktériumok bizonyos aminosavakat emésztenek. Ezeket a tirozin és fenilalanin nevű aminosavak szabadítják fel, és a kutatók azt találták, hogy a rostok és bizonyos növényi fehérjék egyaránt befolyásolták az ugyanazon nyersanyagokból kiváltott vegyi anyagok típusait. A kutató szerint mind a rostok, mind pedig a növényi eredetű fehérjék eltolják a fenol-metabolitok egyensúlyát: a tirozinból származó, káros vegyületek helyett a fenilalaninból képződő, egészségesebb változatok kerülnek túlsúlyba.
Az egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy ha a rostok elfogynak, a baktériumok a bélfalat borító nyálkahártyát kezdhetik el lebontani, miközben olyan vegyületeket termelnek, amelyek károsak lehetnek a szervezetre.
A hasznos vegyületek szinte teljes egészében a növényi fehérjéből származnak. Ezek a fehérjék a rostokkal együttműködve a bélbaktériumok által termelt anyagcseretermékeket (metabolitokat) a megfelelő egyensúlyba állítják, és meg is tartják ezt az egyensúlyt. A szakemberek szerint ezek a növényi fehérjék olyannyira meghatározóak lehetnek az anyagcsere egészsége szempontjából, hogy a jövőben akár az élelmiszerek csomagolásán is fel lehetne tüntetni az úgynevezett Prif-tartalmat.
Van még érdekesség
A kutatók a vizsgálat során azt is felfedezték, hogy az egészséggel szorosan összefüggő metabolitok egy szélesebb köre a szervezet más részein zajló anyagcsere-folyamatok révén is létrejöhetnek. Az egereken, patkányokon és embereken végzett vizsgálatok alapján a kutatók megállapították, hogy bizonyos vegyületek – például az indol-3-laktát és az indol-3-acetát – a bélrendszeren kívüli sejtekben is keletkezhetnek. Az eredmények a kutatók szerint jelentős előrelépést jelentenek a táplálkozásunk, a bélflóránk és az egészség közötti összefüggések megértésében. A kutatás a szakértők szerint ugyanis nemcsak a helyes táplálkozás kialakításához, de az emésztőrendszeri problémával küzdők kezelésének javulásához is hozzájárulhat.
The post Önmagát kezdi emészteni a bélrendszer, ha nem jut elég rosthoz first appeared on 24.hu.




