Szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában meghalt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, esszéista a modern magyar irodalom meghatározó, világirodalmi rangú alkotója – közölték az író Facebook-oldalán a család kérésére.
A bejegyzésben arra kérték az olvasókat és a sajtó munkatársait, hogy a további tájékoztatásig tartsák tiszteletben, hogy nem kívánnak nyilatkozni.
Nádassal lapunk 2022-ben készített interjút regénye, a Rémtörténetek megjelenése kapcsán. Ebben többek között arról beszélt, hogy szerinte az ember alapvetően nem változott az elmúlt évezredekben, hiába fejlődött hatalmasat a technika. Úgy vélte, a világ már a harmadik világháború küszöbén, sőt részben benne is van, miközben a társadalmak hajlamosak elfelejteni a korábbi háborúk tanulságait.
A háború mellett a klímaváltozást tartotta a másik nagy fenyegetésnek, amely szerinte sokszor háttérbe szorul a fegyveres konfliktusok miatt, noha legalább akkora veszélyt jelent. Saját környezetében is látta ennek jeleit: pusztuló fákat, eltűnő állat- és rovarfajokat.
Péterek nemzedéke
Nádas Péter 1942 októberében zsidó munkáscsaládban született, Tauber Klára nőmozgalmi munkás és Nádas László telefonműszerész gyermekeként, így egészen kisgyerekként élte túl Budapest ostromát. A korai évekből származó háborús emlékeit részletesen felidézte, egyben szigorú irodalmi analízisnek vetette alá Világló részletek című memoárjában.
Saját magamat, mint tünetet tárgyalom. Nem mulatságosan, ez kétségtelen, mert akkor az megint csak hazug, cinikus és olcsó lenne. Ilyesmit nem csinálok. Nem azért, mert jól nevelt vagyok, hanem mert rendelkezem az empátia képességével, bizonyos történelmi tapasztalattal, és úgy vélem, mindennek megvan a maga helye. A saját életemet például már csak szakmai okokból is képtelen vagyok tragikusként felfogni. Ez nem is lenne arányos, miután annyi tragédiát végignéztem. Sok minden történt velem, ez kétségtelen, de mindezt alapanyagként használom. Példatárként. Jellemzem a század, a családom, egy társadalmi osztály, vagy egy társadalmi utópia történetét. Én magam vagyok az egyetlen és legkézenfekvőbb anyag, amit fel tudok használni a munkámhoz
– mondta a 2017-es monumentális mű apropóján készült interjúnkban, hozzátéve:
Amíg élek, és a józan eszem megmarad, addig bizonyára reggel felkelek, elmegyek az asztalomhoz és valamit csinálok majd. De ilyen nagy formákat már biztosan nem, mert nincs hozzá több energiám. Az íráshoz energia kell, sok energia.
Szülei 1945-től magas rangú kommunista pártvezetők és vállalatvezetők lettek. Nádas 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt, 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett. Dolgozott a Nők Lapja fotóriportereként, a Pest Megyei Hírlap munkatársaként, majd 1969-től, mint szabadfoglalkozású író.
A posztmodern prózafordulat, Esterházy Péterrel, Hajnóczy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt a „Péterek nemzedékének” egyik nagy újítója volt, akinek olyan monumentális regényeket köszönhetünk, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek, a Világló részletek, illetőleg a Rémtörténetek.
A kritika a Párhuzamos történetek című három kötetes regényét mérföldkőnek tartja a magyar irodalom történetében, tekintettel arra, hogy a testiség, a szexualitás és a hatalom kérdéseiről ennyire szókimondóan, tabudöntögetően magyar író még sosem írt.
Nádas Péter Bibliája, az Egy családregény vége című kisregénye, nem beszélve az Emlékiratok könyvéről, később a Párhuzamos történetekről és végül a Világló részletek memoárjáról, olyan hagyományrétegeket szabadított fel, amelyek a második világháború utáni Magyarországon akár cenzurális, akár öncenzurális, akár a kulturális közösség által tabusított okokból hozzáférhetetlenek voltak. Nádas megannyi alkotói sajátossága közül kiemelendő a testhez, az erotikához, a szexushoz való jellegzetes, felszabadító írói figyelme; olyan antropológiai mélyáramoknak talált medret, amire addig nem volt példa
– írta róla Jánossy Lajos a Literán.
Memoárja, a Világló részletek kapcsán 2018-ban készült dokumentumfilm az íróval:
Saját halál
Nádas különösképp a német nyelvterületen lett kedvelt, neve többször felmerült már az irodalmi Nobel-díj esélyesei között is.
A mulandóság témájával is visszatérően foglalkozott műveiben, Saját halál című 2004-es könyvében írta meg a klinikai halál élményét, ami egy szívinfarktus után állt be nála 1993-ban. Legutóbbi könyve pedig a 2025-ben megjelent Halott barátaim volt, amelyben Polcz Alaine, Mészöly Miklós és Esterházy Péter alakját idézte meg személyes emlékein keresztül.
Három évvel ezelőtt a Nincs rá szó című podcastban is számos témát érintve járta-táncolta körbe a halál témáját, kellő iróniával varázstalanította azt, és súlyos mondatokkal tette tapinthatóvá:
The post Meghalt Nádas Péter first appeared on 24.hu.
