Vissza nem térítendő több száz milliós állami támogatások, közpénzen vett ingatlan, propagandamédiumok, valamint az Orbán-kormányzat korábbi szereplői – ezt találtuk a Magyarország Barátai Alapítvány éves beszámolóinak átvizsgálása során. A szervezet eredetileg a diaszpóra magyarságának összefogására és pártatlan tájékoztatására jött létre, ám az általa működtetett angol és német nyelvű lapok az Orbán-kormány szócsöveiként működtek.
2015-től összesen több mint 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Miniszterelnökségtől és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től a Magyarország Barátai Alapítvány, mely saját bevallása szerint a diaszpóra magyarságának összefogásával és „pártatlan tájékoztatásával” foglalkozik. Az alapítványt 2011-ben jegyezte be Granasztói György mindössze 200 ezer forint kezdőtőkével.
A szervezet eredettörténete 2008-ra nyúlik vissza, amikor Orbán Viktor egykori miniszterelnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vízi E. Szilveszter, az alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke arról beszélgetett, hogy kellene egy olyan érdekközösség, amely Magyarország jó hírét viszi a világban. Ennek apropóján született meg az alapítvány, amely az állami támogatások mellett olyan nagyvállalatoktól is több tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásokat kapott, mint az OTP Bank és a Richter Gedeon Nyrt.
Az Orbán-kormányokhoz kötődő vezetők és kuratóriumi tagok
A Magyarország Barátai Alapítvány (MBA) alapítói között találunk kutatót, vegyészt, jegybankárt, történészt, operaénekest és újságírót is. Kuratóriumában az évek során többen is megfordultak, jelenlegi elnöke dr. Nagy Andor, jogász, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, volt tel-avivi és bécsi nagykövet. Nagy 1998-2002 között Orbán Viktor kabinetfőnöke is volt.
A kuratórium korábbi elnöke Vizi E. Szilveszter volt, ám 2024 júliusában lemondott tisztségéről. Búcsúlevelében köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak és kormányainak, valamint a korábbi köztársasági elnököknek: Schmitt Pálnak, Áder Jánosnak, Novák Katalinnak és Sulyok Tamásnak. Posztján egy időre Dr. Stumpf István, az első Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, a Miniszterelnöki Hivatalért felelős miniszter, volt alkotmánybíró, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja váltotta.
Nagy Andor, az MBA elnökének és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 2026 januári találkozója. Forrás: MBA Facebook.
A kuratórium tagjai között több olyan személy is van, aki a korábbi Orbán-kormányokban valamilyen pozíciót betöltött: ott van például Kovács Árpád mérnök, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács korábbi elnöke, Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Magyarország madridi nagykövete, 2010-2014-ig a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára, és Fodor István, az Ericsson korábbi vezérigazgatója, 2018-2022 között miniszteri tanácsos. A kuratóriumban helyet kapott még Martonyi János jogász, politikus, az első és második Orbán kormány külügyminisztere, valamint Kocsis Károly és Ludányi András is.
Az MBA jelenlegi ügyvezető igazgatója Bényei Katalin. Korábban ezt a tisztséget Verseghi-Nagy Miklós látta el, aki 17 évig dolgozott a versenyszférában, majd Szentendre polgármestere lett. Verseghi egyébként a HUN-REN magyar kutatóhálózat felügyelőbizottsági tagja is. Az alapítványnál közel két évig volt ügyvezető, feladatai közé tartozott az idegen nyelvű hírportálok üzemeltetése, egyéb kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése, a magyarságról alkotott nemzetközi közvélemény formálása.
A szervezettől közérdekű adatigényléssel kikértük az ott dolgozók létszámát, valamint a vezető tisztségviselő(k) javadalmazását is. Az alapítvány a dolgozók éves állományi statisztikai létszámát küldte meg válaszul. Ebből kiderül, hogy 2011-2017-ig nem volt alkalmazottuk, majd 2017-től kezdve az állomány létszáma folyamatosan nőtt: 2025-ben már 13 fő dolgozott ott. Az adatszolgáltatás alapján az ügyvezető igazgató havi bére 1,3 millió forint körül alakul.
Az alapítványról korábban is írtunk, 2015-ben ugyanis több hasonló nevű szervezet is működött. A Vízi E. Szilveszter által működtetett alapítvány nem összekeverendő a Fellegi Tamás exminiszter nevével fémjelzett, hasonló néven futó (Friends of Hungary), magyar közpénz-milliárdokkal hízlalt amerikai szervezettel.
A Magyarország Barátai Alapítvány többször is egyedi támogatási kérelmet nyújtott be a Miniszterelnökséghez. A támogatásokat rendezvények és konferenciák szervezésére, sajtóorgánumok és online platformok működtetésére, könyvkiadásra, online tartalomgyártásra, működési és infrastrukturális, valamint egyéb költségek fedezésére használták fel.
Új székhely közpénzből
2016-ban 300 millió forintos támogatást kaptak a Miniszterelnökségtől, amelyet azonban abban az évben nem használtak fel. 2017-ben ebből 126,36 millió forintot, 2018-ban pedig – miután a keretet további 150 millióval, 450 millió forintra emelte a Miniszterelnökség – 318,27 millió forintot költöttek el.
Ebben az évben állami támogatásból vásárolták meg a Széll Kálmán téren található, közel 200 négyzetméteres lakást, melyet az alapítvány irodaként használ.
Az ingatlan vételára 135 millió forint volt, de közpénzből finanszírozták az új székhely felújítási, üzemeltetési költségeit is. Így nyílászárócserére, hűtés-fűtés korszerűsítésére, állagmegóvási feladatokra, közüzemi számlák rendezésére, irodatakarításra, tisztítószerekre, fénymásolópapírra és irodaszerekre is jutott az állami támogatásból.
Az alapítványhoz a következő években is jelentős összegek érkeztek: 2019-ben 100, 2020-ban és 2021-ben 200-200 millió, 2023-ban 200 millió, 2024-ben 201 millió, 2025-ben pedig újabb 100 millió forint támogatást biztosított számára a Miniszterelnökség. Ezen költségkeret jelentős részét egyébként bérekre és dologi kiadásokra fordította a szervezet.
A támogatási szerződéseket – mivel közérdekű adatok – az alábbi linken tesszük közzé. Az alapítvány megtalálható azon a térképen is, amelyet a kormányváltás után a Miniszterelnökség hozott nyilvánosságra. Ezen olyan civil szervezetek szerepelnek, amelyek az Orbán-kormányok ideje alatt állami támogatásokat kaptak.
Nem a Miniszterelnökség az egyetlen, ami közpénzzel támogatta az alapítvány működését. 2026-ban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től (BGA) is kaptak 100 millió forintot. A nyolc hónapos támogatási időszakra az alapítvány működését és programjainak megvalósítását támogatta a BGA. A pénzből az alapítvány 81 millió forintot kért személyi jellegű kifizetésekre, és közel 19 milliót dologi kiadásra.
A Miniszterelnökség mellett az OTP Bank és a Richter Gedeon is rendszeresen támogatta a szervezetet: jellemzően évi 10–20 millió forintos összegekkel, de 2025-ben az OTP már 40 millió forintot adott az MBA-nak. Az alapítvány az OTP Banktól kapott támogatásból fizette ki a vesztes perek költségeit, és fedezte a bérek egy részét.
Arról, hogy miért pont ezt a szervezetet támogatták, megkérdeztük az OTP-t és a Richtert is. Az OTP-től azt a választ kaptuk, hogy az egyes támogatásokról és az azokhoz kötődő célokról nem adnak tájékoztatást. Általánosságban elmondták, hogy az OTP Bank Magyarország egyik legnagyobb adományozója, évente több milliárd forint értékben nyújt támogatásokat alapítványoknak és civil szervezeteknek.
A Richter válasza szerint a cég elkötelezett abban, hogy e küldetését innovatív, magas hozzáadott értékű termékein túl társadalmi szerepvállalási programjain és támogatásain keresztül is előmozdítsa. E szemlélettel összhangban nyújtott támogatást a Magyarország Barátai Alapítvány részére is.
Hungary Today és Ungarn Heute: közpénzből működő hírportálok
A Magyarország Barátai Alapítvány a támogatásokat konferenciák szervezésére, online néptáncoktató honlap fenntartására, e-kiadványok elkészítésére, könyvkiadásra és online hírportálok működtetésére is fordítja.
Ezek közül kiemelendő a Hungary Today nevű online angol nyelvű hírportál, valamint az Ungarn Heute nevű német hírportál, melyeknek főszerkesztője Deme Dániel. Deme egyébként a Magyar Nemzet szerzője is, korábban a Magyar Hírlap külügyi rovatának szerkesztője volt. A beszámolók korábbi főszerkesztőként megemlítik még Nagy-Vargha Zsófiát, aki 2018-tól volt a német nyelvű portál főszerkesztője, azonban 2022-től állami feladatot kapott: ő volt a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára.
A beszámolók szerint a Hungary Todaynél a főszerkesztő mellett 3 állandó újságíró, egy anyanyelvi lektor, fotósok és egy kétnyelvű fordító is dolgozik. Az Ungarn Heute esetében is profi stáb áll rendelkezésre: a főszerkesztő munkáját egy anyanyelvi lektor és több külső tartalomgyártó megbízott segíti. Az alapítvány heti rendszerességgel jelentet meg kétnyelvű hírlevelet is, amelyet Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu korábbi főszerkesztője állít össze.
“Az alapítvány által működtetett portálok a magyar kormány nemzetközi „soft power” eszközeiként működnek, inkább a kormánypárt programját erősítették, mintsem kiegyensúlyozott tudósítást nyújtottak volna” – ezt állapította meg jelentésében a State Media Monitor nevű szervezet.
Erre jó példa a német nyelvű portál egy, a kormányváltás óta megjelent cikke, melyben a szerző a Tisza-kormány ellen foglal állást. A szerző cikkében arról ír, hogy Magyarország de facto egypártrendszer lett. A náci hatalomátvétel példáját használja arra, hogy a mai Tisza-korszakot értelmezze. Élesen támadja az új politikai hatalmi közeget, különösen Ruff Bálintot és Tarr Zoltánt, akiket karrieristának, illetve ideológiai fanatikusnak mutat be.
De találni ehhez hasonló anyagot az angol nyelvű online portálon is. Ezen egyébként a választást megelőzően számos olyan anyag jelent meg, amelyben külföldi politikusok Orbánt méltatták. Sőt, Orbán azon fejtegetését is szemlézték, amelyben azt állította, hogy az ukránok pénzelik a Tisza Pártot.
Úgy tűnik azonban, hogy az MBA is készült a Fidesz 2026-os vereségére. Az általa gründolt portálok már márciusban az olvasók támogatását kérték, hogy továbbra is „hitelesen” tudják tájékoztatni a diaszpórában élőket.
A közpénzcsap lehetséges elzárásáról tanúskodik a szervezet 2025-ös könyvvizsgálói jelentésében az a figyelemfelhívás is, mely szerint bár a beszámoló a vállalkozás folytatásának elvén alapul, a kuratóriumnak intézkedéseket kell tennie a működés fenntartása érdekében. A jelentés utal a kiegészítő mellékletre, amely részletezi, hogy bizonyos körülmények (például a támogatási források biztosítása) bizonytalanságot hordoznak a jövőbeni működés tekintetében.
Az alapítványnak azonban a 2026-os pénzügyi helyzete miatt nem kell fájjon a feje, hiszen ahogy azt fentebb részleteztük, a BGA 8 hónapra 100 millió forintos támogatást biztosított számára.
Konferenciák és találkozók a kormány szereplőivel
Nemcsak online kiadványokat, hírportálokat, online néptáncoktató felületet, podcastokat készít az alapítvány, hanem évente megrendezi a Magyarország Barátai Konferenciát is, melyen szívesen látott vendégek voltak az Orbán-kormány tagjai. Orbán Viktor volt miniszterelnök személyesen is ellátogatott a rendezvényekre, de a résztvevők találkozhattak Schmidt Máriával, Latorczai Csabával, Novák Katalinnal, Kásler Miklóssal, Varga Mihállyal és Gulyás Gergellyel is.
Novák Katalin, Gulyás Gergely és Vizi E. Szilveszter, a MBA korábbi kuratóriumi elnöke az alapítvány kilencedik konferenciáján a Budapesti Demográfiai Csúcson. Forrás: Gulyás Gergely Facebook.
A 2023-as világtalálkozó vendégei részt vehettek az ötödik Budapesti Demográfiai Csúcs programján, ahol külön fogadás keretében személyesen találkozhattak Novák Katalin köztársasági elnökkel, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel.
2024-ben a tizedik jubileumi világtalálkozót már egy másik helyszínen, a négycsillagos Radisson Blue Béke Hotelben rendezték meg. Ezen az eseményen Panyi Miklós, a Miniszterelnökség ex-államtitkára mondott beszédet.
Külföldi újságíróknak is szerveztek konferenciát
Az alapítvány külföldi újságíróknak is szervez konferenciát Hungary at first „site” címmel. 2017-ben például az alapítvány elnöke köszöntő beszédében kiemelte, fontos, hogy a közvéleményt formáló, Magyarországról tudósító újságírók szemtől szemben találkozhassanak az ország vezetőivel, személyes élményeikre és ismereteikre támaszkodva számoljanak be a magyar közéletről. Ekkor a Trócsányi László igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetés mellett a vendégek értesülhettek a magyar bevándorláspolitikáról és a migrációs válságra adott magyar válaszokról.
Arról nincs tudomásunk, hogy ezeken a konferenciákon magyar független médiumok is részt vehettek volna és kérdezhették volna a kormány tagjait. A konferenciákat a miniszterelnökségtől kapott támogatásokból finanszírozta az alapítvány.
A Magyarország Barátai Alapítvány harmadik világtalálkozóját 2016-ban tartották, a videó tanúsága szerint a résztvevők a Parlamentbe látogattak, ahol meghallgatták Kövér László beszédét, majd a videó tanúsága szerint megebédeltek a Gundelben.
Az alapítvány tagjait évről-évre a regnáló köztársasági elnök is fogadja, így a tagok találkozhattak Schmitt Pállal, Áder Jánossal, Novák Katalinnal és Sulyok Tamással is.
Áder János korábbi köztársasági elnök és Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke a Sándor-palotában, ahol az államfõ fogadta az alapítvány tagjait. Forrás: MTI/Máthé Zoltán
A szervezet 2012 óta kiadja a Friends of Hungary magazint, melyet a tagok kapnak meg. A magazinban a magyar politikai és kulturális élet szereplői rendszeresen interjúk formájában juttathatják el üzenetüket a világban élő magyaroknak: így készült interjú Áder János korábbi köztársasági elnökkel, Tarlós István volt főpolgármesterrel, Potápi Árpád ex-államtitkárral, Rubik Ernővel, Szörényi Leventével és Csukás Istvánnal is.
A kiadványok terjesztése mellett külföldi rendezvényeket is szervez az alapítvány. Egy ízben „Ungarn in Europa – Europa in Ungarn” címmel volt egy esemény Berlinben, ahol Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter tartott előadást.
Az alapítványi tagok nem csak ezeken a jeles eseményeken találkozhattak az Orbán- kormányzat embereivel, hanem akkor is, amikor kitüntetésben részesültek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például 2016-ban az alapítvány két tagjának, Lajtha Ábelnek és Radda Istvánnak adta át a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést.
Nem mérik a sikerességet
Az alapítvány számára a közérdekű adatigénylés mellett sajtómegkeresést is küldtünk. Ebben arról érdeklődtünk, hogy milyen mutatókkal mérik a közpénzből megvalósult támogatási program sikerességét. Megkérdeztük azt is, hogy készültek-e hatásvizsgálatok arról, hogy az alapítvány által fenntartott médiumok mennyiben járultak hozzá Magyarország nemzetközi megítéléséhez?
Mekkora ráhatása van az alapítványnak arra, hogy az általa fenntartott és működtetett lapok milyen tartalommal jelennek meg? Egyetértenek-e az ott megjelent tartalmakkal? Milyen kiválasztási szempontok alapján hívták meg az alapítvány által szervezett konferenciákra a belföldi és külföldi résztvevőket? Mivel az alapítvány könyvkiadással is foglalkozik, érdeklődtünk, hogy milyen kiválasztási szempontok alapján döntöttek a támogatott kiadványokról?
Habár a válaszokra nagyon sokat vártuk, konkrétumokat aligha kaptunk. Az alapítvány jogi képviselője küldte meg a választ, melyben az áll, hogy nincs számszerű sikerességi indikátorrendszer a Miniszterelnökséggel kötött szerződésekben és nem készítettek hatásvizsgálatot arról, hogy a fenntartott médiumok hogyan befolyásolják Magyarország nemzetközi megítélését. A konferenciák résztvevőinek kiválasztására nincs szabályzatuk, az egy belső döntési folyamat eredménye.
Mivel az alapítvány jelentős állami támogatásból gazdálkodik és tartja fenn német és angol nyelvű kiadványait, közérdekű adatigénylésben tudakoltuk tőle, hogy kik dolgoznak a szerkesztőségekben és mennyiért. Azonban az alapítvány nem válaszolta meg a kérdéseinket, arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot és a kért adatok szerintük nem tartoznak a közérdekből nyilvános adatok körébe.
Nem értünk ezzel egyet, mivel a szervezet saját bevallása szerint is közpénzből működik, ezt pedig a lapok infrastruktúrájára és a dolgozók bérére is fordítja, ezért az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk bejelentésünkkel.
Szabó-Gödri Rita
Címlapkép: Orbán Viktor beszédet mond az alapítvány második világtalálkozóján a Vigadóban. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
