A napelem jó, akkumulátorral párosítva sokat lehet vele spórolni. Legalábbis így gondolta olvasónk, amikor belevágott a napelemtelepítésbe. Aztán jött a feketeleves, az MVM büntetése. Oyan visszatáplálás miatt, amelyről állítása szerint nem tehetett. A napelemszövetség szerint az ilyen ügyek nem egyediek: hozzájuk tömegesen érkeznek panaszok a visszatáplálás miatt kiszabott kötbérekről, miközben a szankciók alapjául szolgáló küszöbök és számítási módszerek nem kellően átláthatók.
Csak az utca egyik oldalán épültek házak, a másik oldalon nem messze az úttól a Hór-patak szalad a Hórvölgyi-víztározó felé Mezőkövesden. Itt élnek Hegyi Tiborék, akik nemrég költöztek haza Ausztriából. Tibor úgy gondolta, az a felelős döntés, ha az otthonukban felhasznált áram jórészét saját maga termeli meg és amennyit tud, el is raktároz.
„Azért döntöttem a napelemes rendszer telepítése mellett, mert Ausztriából hazaköltözve szerettem volna, hogy a családi házunk energiaellátását minél nagyobb mértékben önállóan tudjuk biztosítani, és ne kelljen gáz- és villanyszámlát fizetnünk. Ezért tudatosan egy nagy teljesítményű rendszert választottam, a lehető legnagyobbat, amit lakossági felhasználóként meg tudtam valósítani.
A rendszer 58 napelempanelből, egy 20 kW-os inverterből és 50 kWh kapacitású akkumulátorból áll. A célom az volt, hogy még a téli időszakban is képes legyen biztosítani a ház fűtését, elsősorban klímaberendezésekkel” – mondta a férfi az Átlátszónak. Tibor nem reklámot akart a napelemes rendszernek, hanem azért fordult hozzánk, mert minden jószándéka ellenére pórul járt.
12 kWh betáplálásért 1,3 milliós kötbér
De ne szaladjuk ennyire előre. A napelemrendszert Tibor megrendelte az Origin Solar Kft.-től, a cég pedig elkészítette a szükséges dokumentációt. Az MVM által aláírt, „műszaki gazdasági tájékoztatóban” az áll, hogy 0,00 kW betáplálási teljesítményt engedélyezett, vagyis a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) csak visszwatt-védelemmel, hálózati visszatáplálás nélkül működhetett.

Az MVM-es MGT részlete
A későbbi MVM-jóváhagyás szintén a konkrét Deye SUN-20K-SG05LP3-EU-SM2, 20 kW-os inverterrel megvalósuló HMKE-t hagyta jóvá, de csak a csatlakoztatási feltételeket – a bekapcsolást az MVM külön helyszíni ellenőrzéshez kötötte. Majd ez történt:
- augusztus 12. – A kivitelező, az Origin Solar Kft. készre jelentette a rendszert, vagyis azt nyilatkozta, hogy az engedélyezett terv szerint elkészült és üzembe helyezésre kész.
- augusztus 25. – Létrejött a hálózatcsatlakozási/hálózathasználati szerződéscsomag és az üzemviteli megállapodás. Ezekben már a 20 kW-os Deye inverterrel működő, visszwatt-védelemmel, 0 kWh betáplálással üzemelő HMKE szerepel.
- szeptember 7. – Az MVM helyszíni ellenőrzést végzett. A ténymegállapító jegyzőkönyvben a fogyasztásmérő 2.8.0 regiszterében 12 kWh betáplált energia szerepelt. Az MVM ezt szerződésszegésként kezelte.
szeptember 28. – Az MVM az ellenőrzés alapján 1,3 millió forint kötbért szabott ki Tiborékra.
Az MVM azonban nem egyszerűen a 12 kWh tiltott visszatáplálásra hivatkozva számolta ki a több mint 1,3 milliós kötbért. A kötbérértesítő indokként az üzletszabályzat 7.10.2. r) pontját jelöli meg, amely a HMKE engedélyezési folyamat lezárása előtti bekapcsolását vagy üzemeltetését szankcionálja. A visszatáplálásra külön szabály vonatkozik, amely bizonyos toleranciasávot is megenged.
Tibor nem volt otthon az ellenőrzéskor, a helyszínen lévő felesége pedig nem írta alá a jegyzőkönyvet. Tibor szerint azért, mert vitatják, hogy szabálytalanul jártak volna el.
Amikor telefonon beszéltünk, Tibor lefotózta és megmutatta az inverter beállításait. Ez a kép készítésének idejében azt mutatta, hogy a „Zero Export To CT” visszwatt-védelem aktív volt, a hálózati értékesítést engedélyező „Solar Sell” funkció pedig ki volt kapcsolva. A rendszer 20 wattos hálózati vételezési tartalékra volt állítva.

A szerződésszegésről szóló jegyzőkönyv.
A kivitelező munkatársa meglepő dolgokat mondott
Panaszosunk a kötbérlevél után a szolgáltatót és a kivitelezőt is megkereste. Állítása szerint az utóbbi nehezen állt vele szóba, majd szerelőket küldött ki, akik az inverteren állítottak.
A módosítást Tibor videóra is vette, ennek a leiratát mutatjuk. A felvételen az is látszik, hogy a beállításokat a kivitelező szakembere mesterjelszóval, laptopról módosítja.
- Tibor: gyanítom, hogy te adod meg azt a mesterjelszót.
- Szerelő: Így van, így van. Itt tudjuk programozni az invertert a laptopról. És akkor ugye a visszatáplálással volt itt leginkább most a probléma, mert hogy csorgatott vissza a hálózat felé. És ugye most megpróbáljuk megerősíteni a visszatáplálást, illetve megerősítjük a visszatáplálást. Most a mindenkori vételezés az inverternek az 20 W-ra volt behatározva. Én ezt most bátran fel merem emelni egy 70-80 W-ra.
Vagyis a szerelő már az elején elmondta, hogy az ügyfél nem tudja az inverter beállításait módosítani.
Majd, amikor a kötbérre térnek, meglepő dolgokat mondott a kivitelező munkatársa:
- „Tehát az nagyjából egy ilyen másfél kW-ot, azt saccolom én, körülbelül 70-re állítva ugye a napi fogyasztásodat a hálózat felől. Viszont ezzel be tudjuk állítani azt, hogy ne menjen el ennyi a hálózat felé. De sajnos, én mint villanyszerelő, mint az Országos Szolgáltató villanyszerelője, most is el kell hogy mondjam a videóban is, hogy nincs olyan visszatáplálás Magyarországon, sőt tovább megyek, Európában sem, ami 100%-osan meg tudja akadályozni azt, hogy a hálózat felé ne menjen el áram.”
A kivitelező munkatársa tehát maga is azt mondta, hogy a visszwatt-védelem ellenére valamennyi energia visszajuthatott a hálózatba. A szerelők egy munkalapot is hagytak a helyszínen. Ennek előre nyomtatott „helyszíni megállapítás” rovata szerint a megrendelő a szolgáltatói átvétel előtt bekapcsolta és használta a rendszert. A módosított paraméterek között kézzel a 20 W és 70 W érték szerepel, a megjegyzés pedig a visszwatt-védelem megerősítésére utal.
Tibor ezt a munkalapot nem írta alá; állítása szerint azért, mert nem ő kapcsolta be a rendszert, és nem értett egyet a rögzített tényállással. Tibor jelenleg ügyvéddel küzd a kivitelező ellen.
Az MVM az egyedi ügy részleteiről adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott tájékoztatást az Átlátszónak. Általánosságban azt közölték, hogy a HMKE-k csak a műszaki és adminisztratív feltételek teljesítése, illetve az elosztói eljárás lezárása után csatlakoztathatók a hálózatra, a szabályok megszegése pedig kötbért vonhat maga után. Annak jogalapját és összegét minden esetben az üzletszabályzat és az adott ügy műszaki dokumentumai alapján állapítják meg.
Rengeteg a panasz a Napelem Szövetség szerint
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) részletesen vázolta a Tiborékhoz hasonló helyzetbe került ügyfelek problémáját az Átlátszó kérdésére. Azt írták, az ilyen ügyek korántsem egyediek: bár hivatalos országos statisztikájuk nincs, tagvállalataiktól és felhasználóktól tömegesen érkeznek panaszok a szabálytalan visszatáplálás miatt kiszabott kötbérekről.
A Szövetség tájékoztatása szerint a kötbér mértéke 2025. március 1-jétől havi 50 ezer forintra emelkedett a korábbi 10 ezer forintról, és az elosztók 2024. január 1-jéig visszamenőleg is alkalmazzák. Emiatt akár néhány kilowattóra visszatáplálás is milliós összegű követelést eredményezhet.
Az MNNSZ szerint a kötbérezés egyik problémája, hogy a küszöbérték és a számítás módja nem kellően átlátható. A Szövetség csak szóbeli tájékoztatást kapott arról, hogy kötbért akkor szabnak ki, ha a visszatáplálás meghaladja az átlagos éves fogyasztás körülbelül két százalékát, de ennek írásos, nyilvánosan elérhető szabályát nem ismerik.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a tiltott visszatáplálás műszakilag nem feltétlenül jelent tudatos vagy szándékos hálózati betáplálást.
Álláspontjuk szerint a probléma egyik forrása a mérési gyakorlat megváltozása.
Korábban a három fázis eredője alapján vizsgálták az energiamérleget, később viszont a fázisonkénti nulla visszatáplálás lett az elvárás. Emiatt előfordulhat, hogy egy háromfázisú inverter összességében nem ad energiát a hálózatba, a fogyasztásmérő mégis egyszerre rögzít vételezést és betáplálást az egyes fázisokon.

Az inverter beállítása szerint minden jó
A Szövetség szerint emellett szabályozási késleltetés, túl alacsonyra állított vételezési célérték, az inverter és az elosztói mérő eltérő mérési logikája, valamint beállítási vagy firmware-eltérések is okozhatnak kisebb visszatáplálást. Gyors terhelésváltozásnál például az inverter csak rövid késéssel tudja visszaszabályozni a termelést, ezért pillanatokra energia juthat a hálózat felé. A konkrét mezőkövesdi ügyben szereplő 20 wattos vételezési tartalék szerintük ilyen szempontból kevés lehetett.
Az MNNSZ hangsúlyozta: egy konkrét esetben csak a mérési adatok és az inverter beállításainak ismeretében lehet megmondani, mi okozta a visszatáplálást.
A Szövetség szerint ezért különösen fontos lenne, hogy a felhasználók hozzáférjenek a saját mérési adataikhoz, és még a kötbér kiszabása előtt értesítést kapjanak arról, ha a rendszerük visszatáplálást produkál.
A szervezet több alkalommal fordult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz és az Energiaügyi Minisztériumhoz. Álláspontjuk szerint a fázisonkénti mérésre épülő jelenlegi gyakorlat és az erre alapozott kötbérezés aránytalan, ezért az Elosztói Szabályzati Bizottságban is kezdeményezték a kérdés önálló tárgyalását.
Az MNNSZ azt javasolja, hogy szűnjön meg a visszamenőleges kötbérezés, a mérési módszerből fakadó látszólagos visszatáplálások miatt pedig függesszék fel a szankciókat. Első lépésként kötelező írásbeli figyelmeztetést és észszerű határidőt tartanának indokoltnak a hibás beállítás korrigálására. Emellett nyilvános, műszakilag indokolható tűréssávot és olyan kötbérrendszert sürgetnek, amely jobban igazodik a ténylegesen visszatáplált energia mennyiségéhez.
Kerestük az ügyben a kivitelező Origin Solar Kft.-t is, de nem kaptunk választ a cégtől.
Segesvári Csaba
Címlapkép: olvasói fotók, Átlátszó-montázs



