← Vissza a hírfolyamhozKülföld · Forrás: 444 · Szerző: Inkei Bence · 2026. 11. 19. 19:56 · 3 perc olvasás
Sencseni csúcs: kevés konkrétum, de a fotók legalább jók lettek

1945 februárjában, a második világháború utolsó fázisában a nyerésre álló három nagyhatalom vezetője a Fekete-tenger partján, Jaltában vitatta meg Európa háború utáni jövőjét. Bár a hírhedt százalékos felosztás, amikor érdekszférákra osztották a kontinens keleti részét, nem itt, hanem hónapokkal korábban Moszkvában történt Sztálin és Churchill között, az utókor mégis Jaltát tekinti a hidegháború kiindulópontjának. Itt ugyanis Sztálin, Roosevelt és Churchill gyakorlatilag megerősítették a szovjet befolyást Kelet-Európában, és előkészítették a kontinens későbbi kettéosztását.2026 novemberében is voltak, akik szerették volna elhinni, hogy lehetséges egy újabb Jalta a három legerősebb katonai hatalom – az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország – között. Ugyanakkor Ukrajnában, Tajvanon vagy az Oroszországtól nem túl távol fekvő európai országokban nem titkolt aggodalommal várták a sencseni hármas csúcsot. Pedig a különbségek már a csütörtöki találkozó előtt is szembetűnőek voltak, és amit tudunk a megbeszélésről, az sem támasztja alá, hogy Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója valóban történelmi jelentőségű eredményeket hozott volna.Putyin ugyan egyetértően bólintott, amikor egy orosz újságíró megkérdezte, hasonlít-e a csúcs egy Jalta 2.0-hoz, és utána a sajtótájékoztatón is védelmébe vette a jaltai konferenciát, itt azonban a párhuzam inkább a kremli narratívát szolgálta, mint a valóságot. A sencseni találkozó egy kevesebb mint másfél órás, többnyire szimbolikus megbeszélés volt, kevés konkrétummal, míg annak idején Jaltában a felek egy teljes héten keresztül tárgyaltak egzakt kérdésekről. Ott az asztalnál vitathatatlanul a legerősebb hatalmak vezetői ültek, akik épp megnyerték a világtörténelem legpusztítóbb háborúját, Sencsenben viszont a háromból kettő a saját bőrén tapasztalhatta, hogy nincsenek már mindenható nagyhatalmak, amik kényük-kedvük szerint indíthatnak háborút a kisebb országok ellen. Ettől még persze születhettek más országo
Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.
Forrás: 444 · Szerző: Inkei Bence · Dátum: 2026. 11. 19. 19:56
Eredeti cikk ↗