Legalább 162 ember meghalt, és mintegy 1500 embert, köztük turistákat és zarándokokat keresnek Nepálban, miután egy gleccseromlás nyomán sárlavina és villámáradás pusztított a kínai határ közelében. A jelenlegi adatok szerint már három magyar érintettről tudnak a hatóságok, emellett a tragédia hátteréről is egyre több minden derül ki.
Az Időkép szerint az augusztus 26-i nepáli villámárvíz hátterében egy magashegyi gleccser leszakadó darabja állhatott. A mintegy 5200 méteres magasságban meginduló jég- és kőtömeg közel 1200 métert zuhanva ideiglenesen elzárta a Bhote Koshi folyó medrét. A természetes gát mögött ezalatt rohamosan emelkedett a vízszint, egyes szakaszokon fél óra alatt kilenc métert.
Amikor a torlasz átszakadt, a felgyülemlett víz, jég, iszap és kőtörmelék rendkívüli gyorsasággal zúdult végig a völgyön.
A jelenséget kísérő rezgéseket a műszerek 5,2-es magnitúdójú szeizmikus eseményként rögzítették, amit sokan kezdetben földrengésnek véltek. Az amerikai földtani szolgálat (USGS) utólagos vizsgálata szerint azonban a jelet maga a lezúduló jég- és sziklatömeg kelthette. Geológus szakértők szerint a nagy magasságból lezúduló jég a becsapódás energiájától rendkívül gyorsan folyékony halmazállapotúvá válhat, bár a katasztrófa pontos kiváltó okait a szakemberek egyelőre még vizsgálják.
A szakértők a klímaváltozás szerepére is figyelmeztettek: az északi félteke más térségeihez hasonlóan a Himalájában is gyorsuló felmelegedés zajlik, ami fokozott jégvesztéssel és ezáltal a hasonló magashegyi jég- és gleccseresemények növekvő kockázatával jár. A térségben egyébként már tavaly is történt hasonló katasztrófa, az akkori villámárvízben a nepáli hatóságok szerint legalább 9 ember veszítette életét, és jelentős infrastrukturális károk keletkeztek.
The post Kiderült, mi okozhatta a nepáli árvízkatasztrófát first appeared on 24.hu.
