FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Tech · Forrás: Qubit · Szerző: Bodnár Zsolt · 2026. 08. 27. 20:03 · 3 perc olvasás

Magyar kutató részvételével végzett kutatás került a Nature címlapjára az Antarktisz jégvesztésének lassulásáról

Egy meglepő jelenségre adott magyarázatot az a tanulmány, amely a Nature augusztus 27-én megjelent számának címlapjára került, és amelynek egyik társszerzője Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A megfigyelés a következő volt: 2021 és 2023 között a kelet-antarktiszi jégtakaró tömegnövekedése meghaladta a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett jégveszteségeket, vagyis a kontinens teljes jégtömeg-vesztésének üteme lelassult. Korábbi tanulmányok is próbálkoztak a jelenség magyarázatával, de egyik sem adott egyértelmű választ. A Kaliforniai Egyetem kutatója, Qinghua Ding és munkatársai megfigyelési adatokra és modellezési kísérletekre támaszkodva most új mechanizmust javasolnak.A kulcsszereplő az úgynevezett warm pool (meleg medence), a Csendes-óceán nyugati és az Indiai-óceán keleti része közötti óceáni térség, ahol a felszíni hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 28 Celsius-fokot. A szerzők kimutatták, hogy ez a terület 2021 és 2023 között a megelőző két évtizedhez képest szokatlanul tartós felmelegedést élt át, ami erős konvekciót, azon keresztül pedig bolygóléptékű légköri Rossby-hullámokat indított el – vagyis magas és alacsony nyomású képződmények váltakozó sorozatát. Ez a hullámlánc végül egy magasnyomású anomáliát hozott létre Kelet-Antarktisz felett, amely az Indiai-óceán felől úgynevezett légköri folyók formájában nedvességet csatornázott be a térségbe. A szubtrópusokról érkező nedvesség és a helyi domborzati viszonyok együtt szokatlanul erős havazást eredményeztek, ez pedig megnövelte a jégtakaró tömegét.A kutatás legfontosabb tanulsága viszont az, hogy mindez csak átmeneti: a kelet-antarktiszi jégmagok elemzése és a klímamodell-szimulációk arra utalnak, hogy ez a két távoli térséget összekötő éghajlati jelenség nagyjából tízévente egyszer fordul elő. A lassulás mögött tehát nem a globális felmelegedés hatásainak enyhülése áll, hanem egy szélsőséges időjárási esemény. A tanulmán

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Bodnár Zsolt · Dátum: 2026. 08. 27. 20:03

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Bill Gates: Az emberiség történetének egyik legzavarosabb időszaka előtt állunk az AI miattUsain Bolt rekordját megdöntötték, aztán darabokra hullottak a pekingi robotolimpia versenyzőiPéntek hajnalban szinte teljes holdfogyatkozást láthatunk az égen