Nem úgy vesztettük el a mohácsi csatát, ahogy az iskolában tanították

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én Mohácsnál összecsapott a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadereje. A vereség nemcsak II. Lajos király és a magyar hadsereg számára jelentett tragédiát: Mohács után alapjaiban változott meg a Magyar Királyság és egész Közép-Európa geopolitikai helyzete. A csata azóta is a magyar történelmi emlékezet egyik legerősebb szimbóluma, amelyhez évszázadokon át számos magyarázat, mítosz és önértelmezés tapadt. De mit tudunk valójában arról, hogyan zajlott le a mohácsi ütközet? Ötszáz év után is akadnak fontos kérdések, amelyekre a friss kutatások egészen más válaszokat adnak.Ezekről beszélgetünk a Qubit új, történelmi tematikájú podcastja, a Csatazaj első epizódjában B. Szabó János történésszel, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának kutatójával, aki évtizedek óta vizsgálja a mohácsi csatát és annak hátterét. Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok Mohácsnál? Miért maradt ki évszázadokon át a történetből az Oszmán Birodalom valódi katonai erejének alapos vizsgálata?Miért nem egy korszerűtlen, „feudális” magyar hadsereg vesztette el Mohácsot, ahogyan azt sokáig tanították?Hogyan lehet ma régészeti módszerekkel, fémkeresőkkel és talajradarral rekonstruálni egy 500 évvel ezelőtti csatamezőt?Ki vetett cselt kinek? Hibázott-e Tomori, vagy épp zseniális volt a haditerve? Mi múlt a janicsárokon és a török ágyúkon? Elárulták-e a királyt?Tényleg másképp és máshol vesztettük el a mohácsi csatát, mint azt korábban gondoltuk?Hallgasd alább:A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel! Hallgass bele ezekbe is: