Izland elutasította a kormány javaslatát, nem kívánják újrakezdeni a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – számolt be az izlandi RUV állami hírügynökség, amit a Guardian szemlézett.
A kérdésről kiírt népszavazáson a szavazatok döntő többségét megszámolták: vasárnap délelőtt a nemek aránya 52,5 százalékon, az igeneké 47,5 százalékon állt. Miután már csak egy választókerület maradt hátra – ahol szintén a nemek álltak nyerésre –, az RUV győztest hirdetett:
Izland nem kér az unióból.
A reykjavíki kormány úgy keretezte a referendumot, hogy „most vagy soha”: Kristrún Frostadóttir miniszterelnök augusztusban közölte, hogy amennyiben a nem-szavazatok nyernek, az uniós csatlakozás hosszú időre lekerül a napirendről.
A csatlakozás mellett érvelők főként a magas kamatok lefaragását és a biztonság erősítését hangsúlyozták – különösen az ukrajnai háború, valamint Donald Trump grönlandi fenyegetései tükrében. A nemmel voksolók ezzel szemben attól tartottak, hogy az uniós tagság veszélybe sodorná a szigetország szuverenitását és a gazdaságilag kulcsfontosságú halászati jogokat.
Az izlandi népszavazás eredménye komoly pofon Brüsszelnek, amely nyitott lett volna a tehetős szigetország befogadására. Az Európai Bizottság még az olyan kényes kérdésekben is hajlott a kompromisszumra, mint amilyen az izlandi export közel 40 százalékát kitevő halászat, és azt ígérte, hajlandó lazítani az unió merev közös halászati politikáján.
Izland a 2008-as pénzügyi válság után, 2009-ben nyújtott be csatlakozási kérelmet az EU-hoz, de 2013-ban a hatalomra jutott euroszkeptikus kormány felfüggesztette a tárgyalásokat. A mostani népszavazás a csatlakozási tárgyalások újraindításáról szólt: Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, ha minden jól alakul, már 2028-ban EU-tagállammá válhatnak, de minderre az eredmények ismeretében ennél bizonyosan tovább kell várni.
The post Izland nemet mondott az EU-ra first appeared on 24.hu.
