Az elmúlt két évben robbanásszerűen terjedt Magyarországon az aranyszínű sárgaság, a szőlő egyik legpusztítóbb betegsége, mára a hazai borvidékek szinte mindegyikét elérte. A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. Ám három hazai kutatóintézet most kidolgozott egy programot, amellyel gátolható lehet a terjedése.
Az aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteiről kapta a nevét: a lombozat nyáron hirtelen besárgul vagy bevörösödik, a levelek szélei begöngyölődnek, a fürtök elszáradnak, a vessző nem érik be rendesen. A tünetek mögött egy apró, baktériumszerű kórokozó, a Candidatus Phytoplasma vitis nevű fitoplazma áll, amelyet egy Amerikából behurcolt, Magyarországon először 2006-ban észlelt amerikai szőlőkabóca terjeszt.
A szakértők szerint a betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítása és a károk mérséklése azonban még elérhető. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai szerint ennek érdekében három egymásra épülő feladatot kellene végrehajtani:
- a gyors diagnosztikát és a betegség terjesztőinek pontosabb monitoringját;
- a fertőzési források, terjedési láncok és kockázatok feltárását;
- valamint olyan védekezési eljárások fejlesztését, amelyek csökkentik a kabóca egyedszámát, illetve a környezetterhelést.
A gyors diagnosztikát a kutatók egy akár a szőlőben helyben is elvégezhető genetikai előszűrési protokoll fejlesztésével segítenék, amely néhány órán belül, a növényi DNS kivonása nélkül is meg tudná különböztetni az aranyszínű sárgaságot egy hasonló tüneteket okozó, de veszélytelenebb rokon betegségtől. Ez jelentősen felgyorsítaná a döntéshozatalt a jelenlegi, hetekig elhúzódó laboratóriumi vizsgálatokhoz képest.
A terjedési láncok feltárásához a gazdálkodók, a hatóságok és a különböző adatbázisok bevonásával készült elterjedési térképeket, kockázatbecsléseket, ökológiai és járványmatematikai modelleket hoznának létre.
A kabócák egyedszáma csökkentésének egyik sarokköve a rovarok hatékony irtása. Ám a kabócák elpusztítása önmagában nem elég, ha közben még van idejük továbbfertőzni a szomszédos tőkéket. A szakértők ezért egy különleges, a rovarok táplálkozását aprólékosan rögzítő módszerrel azt is vizsgálnák, hogy a jelenleg engedélyezett rovarölő szerek milyen gyorsan állítják meg a kórokozó továbbadását.
A kutatók szerint a jelenlegi járványt megállítani már nem lehet, de megfelelő háttértudás mellett kezelni még igen. Fent ismertetett programjuk pedig akár a jövőben várhatóan megjelenő további, kabócák által terjesztett növényi kórokozók ellen is bevethető lehet majd.
The post A szakértők szerint így lehetne fellépni a magyar szőlőt pusztító betegség ellen first appeared on 24.hu.
