Mindenki számára egyértelmű, hogy Európa gazdasága rosszabbul teljesít, mint az Egyesült Államoké. A kérdés többnyire az, hogy pontosan miben és miért. Erről az elmúlt években hosszú és változatos vita bontakozott ki, ami nemcsak a versenyképesség és a gazdasági különbségek alapjáról szólt, hanem arról is, hogy pontosan mit kell szolgálnia a gazdaságnak, milyen életet kapnak az európaiak és az amerikaiak a saját teljesítményükért.
Az világos, hogy nemzeti össztermékben az Egyesült Államok sokkal jobban teljesít – legalábbis egy főre vetítve. Az Európai Unió, mint kollektív blokk, vetekszik az Egyesült Államokkal, de másfélszer annyian vagyunk, mint az amerikaiak. Ha csak az egy főre jutó GDP alapján nézzük, a leggazdagabb európai államok a legszegényebb amerikaiakkal is alig tudnak versenyezni.
A termelékenység is hasonló, bár ez is komoly viták tárgya. Az amerikaiak többet dolgoznak időben, az európaiak viszont változatosabban, így – ha nem napra és főre mérjük – egészen más mérlegek jönnek ki. És ez kifejezetten fontos kitétel, hiszen az európaiak sok szempontból egyszerűen jobban élnek. Az EU nagy átlagban biztonságosabb, amiről szintén viták vannak, ám az tény: sokkal kevesebb a fegyver az utcákon, és a nagy európai városok urbanizmusa is barátibb kicsit. Kevesebbet is dolgoznak, több a szabadságuk, általában jobb minőségű ételeket esznek. Ezeket csak azért fontos idehozni, hogy bemutassuk: a gazdasági vitáknak annyi rétegük van, hogy nem mindig a legegyszerűbbnek látszó megállapítások az igazak.
Klímavita
Volt például egy hosszú vita az amerikai és az európai értelmiségiek között arról, hogy Európa mennyivel él rosszabbul csak azért, mert a háztartási gépeink rosszabbak, kevesebb van belőlük, és nincs minden épület klimatizálva. Ezt sokáig az európaiak jó része nem is értette, hiszen számos urbanisztikai és kulturális különbség húzódik meg a háttérben. Aztán jött az idei nyár, amely megmutatta Európának az észak-amerikai kontinensen már jól ismert természeti szélsőségeket. Ezt most már a legtöbb európai szintén megértette.
És hiába nem mindig a legegyszerűbb megoldás a legjobb, néha onnan kell elindulni. Az európai és az amerikai gazdaságok teljesítménye között a legegyértelműbb különbség a techszektor. Gyakorlatilag ez adja ki azt a pluszt, amellyel az amerikaiak jobban nőttek az európaiaknál. A techszektor hiánya mögött viszont a tőkepiacok strukturális problémái állnak: Amerikában több a pénz, könnyebben lehet mozgatni és befektetni, ezért gyakran európai cégek is Amerikából kapnak forrást, miközben az európai befektetők pénzének jelentős része szintén Amerikába megy.
Azok a szereplők, akik ezeknek a vitáknak a nagy részét lefolytatták, most összeálltak, hogy megpróbáljanak változtatni a helyzeten. A héten derült ki, hogy megalakul a Rajna-csoport (Rhine Group), amelyben a kontinens akadémikusai, döntéshozói és cégvezetői fognak szervezkedni arról, hogyan kéne beindítani az európai növekedést.
The post Összedugták a fejüket a nyugati nagyágyúk, hogy megmondják, miként kell feléleszteni Európát first appeared on 24.hu.
