Rosszkor jött az izlandi pofon az EU-nak

Az Európai Unió „teljes mértékben tiszteletben tartja” az izlandi választók demokratikus döntését – közölte Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szombaton késő este, a népszavazás eredményeinek beérkezése után Kristrun Frostadottir izlandi miniszterelnökkel az unió álláspontját. Mást nem is nagyon mondhatott volna, de nyilvánvaló, hogy ezek az udvarias szavak nem fejezik ki híven az európai vezetők érzéseit az izlandi népszavazás után. Mit jelenthet az EU jövőjére nézve az eredmény?Ahogy azt a közvélemény-kutatások is jelezték, a szavazás rendkívül szoros volt: végül 52,8 százalék elutasította az uniós csatlakozási tárgyalások újraindítását, szemben a 47,2 százalékos igennel. A különbség így is nagyobb lett annál, mint amit a kampányhajrá felmérései jósoltak – a nem tábora tehát nemcsak nyert, de a vártnál is meggyőzőbben tette ezt. A döntő szót a mezőgazdaságból és halászatból élő vidéki körzetek mondták ki: hiába nyertek az igenek Reykjavíkban, a vidék egyértelmű nemet mondott a tárgyalások újrakezdésére.A szavazást beharangozó cikkünkben már kitértünk rá, hogy a halászat kérdése foglalkoztatta leginkább az izlandiakat, de a szuverenitás elveszítése miatti aggodalom is belejátszhatott a döntésbe. Arról is írtunk, hogy Izland korábban már csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez (EEA), így részesül a közös piac előnyeiből, emellett tagja a schengeni övezetnek is. A jelek szerint a szavazók többsége ennél szorosabb viszonyt nem szeretne az EU-val, azon az áron sem, hogy így nem tudnak beleszólni olyan szabályok alakításába, amik egyébként rájuk is vonatkoznak.Brüsszelben nem titkolták, hogy nagy reményeket fűznek a világ egyik leggazdagabb országával folytatott tárgyalásokhoz: nemcsak az utóbbi években látványosan lelassult bővítési folyamat kaphatott volna új lendületet Izlanddal, ráadásul az ország EEA-tag lévén a kritériumok túlnyomó többségét már teljesítette, így gyorsan végig lehetett volna futtatni a folyamatot, és akár már 2028-ban új tagállammal bővül