5244 milliárddal több kiadás, 2352 milliárddal több bevétel, bő 7000 milliárdos lyuk a Tisza-kormány új költségvetésében

Az utolsó pillanatban, augusztus 31-én nyújtotta be a parlamentnek a módosított idei költségvetést a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium. A felülvizsgálatra nagy szükség volt, és nem csupán azért, mert áprilisban megbukott az Orbán-kormány. Az előző vezetés még tavaly nyáron fogadta el az idei költségvetést, ami gyakorlatilag homokra épített vár volt. Több mint 4 százalékos növekedéssel terveztek, magasabb inflációval, alacsonyabb hiánnyal, ami már alapjaiban is meghatározta és jelentősen befolyásolta a tervek valósághoz való viszonyát. A választások előtt aztán úgy költekezett az Orbán-kormány, mintha nem lenne holnap, minden pénzt elvertek, sikerült pár hónap alatt az egész évre tervezett hiány 91 százalékát összehozni. Lényegében romokat örökítettek a következő kormányra. A felelőtlen tervezés és az esztelen költekezés miatt kialakult kritikus állapot mindenképpen szükségessé tette az idei költségvetés felülvizsgálatát, ami az új kormány részeként felálló Pénzügyminisztérium első dolga volt.Gyorsan ki is derült: az előző vezetés több nagyobb tételt „elfelejtett” beírni a költségvetésbe, a valós hiány az átvizsgálás után 8,3 százalékos volt, szemben az elfogadott 3,7 százalékos céllal. A kettő közötti különbség jelzi, milyen állapotban hagyta maga után az állam pénzügyeit az Orbán-kormány. Ezt az új makropálya és a felülvizsgált költségvetési folyamatok mellett a tervek szerint 7,5 százalékra tudják/fogják lefaragni Kármánék év végére. Forintosítva mindez azt jelenti, hogy az Orbánék által összerakott költségvetésben szereplő 4218 milliárd forint helyett 7110 milliárd forint fog hiányozni idén az államkasszából. Ez úgy jön össze, hogy az átszervezések, a spórolások és az új kormányzati intézkedések kiadásnövelő intézkedései révén az állam bevételei 39 562 milliárd forint helyett 41 915 milliárd forintot tehetnek ki;a kiadásai 43 781 milliárdról 49 025 milliárdra ugranak.A bevételnövelő tényezők között a legnagyobb hatása az uniós pénzek hazahozatalának van.