FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Életmód · Forrás: Qubit · Szerző: Janosov Milán · 2026. 09. 02. 13:51 · 3 perc olvasás

Műholdas képek mutatják meg, mennyit melegedett Budapest 40 nyár alatt

Minden nyáron elhangzik: régen nem volt ilyen meleg. Ez az állítás egyszerre tűnik nyilvánvalóan igaznak és meglepően nehezen ellenőrizhetőnek. Meteorológiai állomásból kevés van, azok a levegőt mérik árnyékban, és nagyon kevés gyakorlati utalást tartalmaznak arra, miért elviselhetetlen a Nagykörút, miközben ugyanazon a délutánon a budai hegyekben egészen kellemes az idő. A műholdak viszont 1984 óta fényképezik infravörösben hőkamerával az egész Földet, így Magyarországot és Budapestet is, néhány tíz méteres felbontásban. Ezekből az adatokból pedig egészen hamar mérhetővé, kiszámíthatóvá válik, hogy negyven nyár alatt mennyit forrósodtak Budapest felszínei, sőt, még az is, hogy ez a felmelegedés hol találkozik a városban élőkkel a leginkább, vagyis hol érinti a legtöbb embert. Amit egy hőkamera lát az űrbőlMielőtt a térképekre térnénk, egy fontos dolgot érdemes tisztázni. A műholdak nem a levegő hőmérsékletét mérik, hanem a felszínét: az aszfaltét, a háztetőkét, a lombkoronáét, tehát az ezekről visszaverődő hőmérsékleti sugárzást. A kettő nem ugyanaz. Egy napsütötte autó motorháztetője vagy egy strand betonja lehet 50–60 fokos, miközben a levegő kellemes 30 fokos; a konyhában a serpenyő 200 fokra hevül, miközben a szoba 22 fokos marad. Ez a bizonyos felszínhőmérséklet (angolul land surface temperature, LST) olyan, mintha egy infravörös konyhai hőmérőt szegeznénk az egész tájra – az űrből. Azt mutatja meg, mennyire forró valami, ha hozzáérünk, nem pedig azt, hogy milyen meleg a levegő, ami körülvesz minket. A cikkben szereplő összes számérték ezt a felületi hőmérsékletet mutatja.Negyven nyár, évente egy térképenAz elemzés alapja a NASA és az amerikai földtani szolgálat (USGS) Landsat műholdcsaládja, amely 1984 óta megszakítás nélkül készít hőinfravörös felvételeket – ingyen, regisztráció nélkül, bárkinek. A hőérzékelők valódi felbontása 60–120 méter, a kész adatsort 30 méteres rácsra átszámolva teszik közzé. A nyers felvételekből azonban még nem lesz hőtérkép: egy-eg

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Janosov Milán · Dátum: 2026. 09. 02. 13:51

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

1000 éve nem volt ilyen erős El NiñoJeff Bezossal építteti ki a NASA az új marsi kommunikációs hálózatátMegpillanthatták a sötét anyagot