Nem igaz a vélekedés, miszerint a mai fiataloknak több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak – derül ki az ELTE közleményéből. Az intézmény kutatóinak frissen publikált tanulmánya szerint az elmúlt mintegy 40 évben inkább a nehézségek jellege, nem a száma változott meg.
Eredményeik alapján 1981 és 2019 között az összesített tünetterhelés mértéke nem változott, vagyis a fiatalok nagyjából ugyanakkora részénél fordult elő valamilyen érzelmi vagy viselkedési probléma. Ma azonban nem ugyanazok a zavarok jellemzőek, mint régen.
Az agresszió vagy a szabályszegő viselkedés csökkentek, egyes problémák viszont – mint a szorongás – nőttek az elmúlt évtizedekben
– árulta el Vekety Boglárka, a tanulmány első szerzője.
Ez azonban nem minden korcsoportra igaz. A szülői és tanári beszámolók azt mutatták, hogy kisiskolásoknál az agresszió mellett, a szorongás, a depresszió és az egyéb szomatikus tünetek is csökkentek, a serdülőknél azonban gyakoribb lett a szorongásos-depressziós tünetek, valamint a társas problémák előfordulása.
A kutatók szerint tehát nem megalapozott az az aggodalom, hogy a mai fiatalok összesített tünetterhelése nagyobb lenne, mint a korábbi generációké. Az elemzések inkább arra utalnak, hogy a tünetprofilok összetétele változott meg. A vizsgálat fontos korlátja ugyanakkor, hogy a COVID–19-világjárvány utáni változásokat nem elemezte.
- Először sikerülhetett megfigyelni a sötét anyagot felépítő részecskéket
- A fehérvérsejtek új működését fedezték fel magyar kutatók
- Magyarázatot találtak a részecskefizika egyik legnagyobb rejtélyére
The post Nem igaz, hogy a mai fiataloknál gyakoribbak az érzelmi és viselkedési problémák first appeared on 24.hu.
