Két újabb túlélőt, egy nőt és egy kínai munkást sikerült a mentőcsapatoknak kimentenie Nepálban szombaton, tíz nappal a himalájai természeti katasztrófa után.
Egy kínai állampolgárt egy vízerőmű alagútjából szabadítottak ki.
Az újabb túlélővel együtt eddig összesen három embert hoztak ki élve a Trisuli vízerőmű létesítményeiből – pénteken két nepáli munkást mentettek ki az alagútból.
A hatóságok közlése szerint Nepálban 12 vízerőmű-építkezésről körülbelül 900 munkás tűnt el, és úgy vélik, hogy közülük mintegy ötszázan rekedhettek alagutakban.
A katasztrófa sújtotta Nuvakotban egy nőt mentettek ki egy házból.
A nepáli katasztrófavédelmi ügynökség adatai szerint a himalájai országban legkevesebb 1300 ember vesztette életét a kínai–nepáli határtérségre augusztus 26-án lezúdult áradásokban, melyeket egy gleccseromlás okozott.
Több mint ötezer embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
A természeti csapás hátterében feltehetőleg egy magashegyi gleccser leszakadó darabja állhatott, mely mintegy 1200 métert zuhanva ideiglenesen elzárta a Bhotekoshi folyó medrét. A természetes gát mögött ezalatt rohamosan emelkedett a vízszint, egyes szakaszokon fél óra alatt kilenc métert. Amikor a torlasz átszakadt, a felgyülemlett víz, jég, iszap és kőtörmelék rendkívüli gyorsasággal zúdult végig a völgyön. Eközben embereket és járműveket sodort magával, illetve épületeket és hidakat rombolt földig.
A leszakadt gleccserdarab a Himaláján egy tavat is létrehozott, amelyben mintegy 2,5 millió köbméter víz gyűlhetett össze. A térségben már napok óta erős esőzés tapasztalható, így a héten további 3 millió köbméter víz áramolhat bele.
Kínai mérnökök szerint a csapadék már most fellazította és instabillá tette a tó körüli talajt és kőzeteket, ami miatt nagy a veszélye annak, hogy a víz áttöri a természetes gátat.
Ha ez be is következik, nem kell olyan pusztító villámárvízre számítani, mint amilyen korábban történt. A tóból kiszabaduló víz ugyanakkor áradásokhoz vezethet, ráadásul tovább erodálhatja a hegyoldalakat, ami veszélyes földcsuszamlásokat idézhet elő.
A szakértők úgy vélik, a klímaváltozás hatására az ehhez hasonló pusztító villámárvizek és földcsuszamlások egyre gyakoribbá válhatnak, ezért a korai figyelmeztető rendszerek kiépítése a veszélyeztetett térségekben elengedhetetlenül fontos lenne. Ahogy a gleccserek olvadnak és visszahúzódnak a globális felmelegedés következtében, jegük vízzé alakul, melyet átmenetileg természetes morénagátak tartanak vissza. Amikor azonban ezek a gátak átszakadnak, hatalmas mennyiségű víz zúdulhat le a völgyekre.
Néhány cikkünk a témában:
Évekig tarthat a helyreállítás, több mint 1000 halottja van a nepáli katasztrófának
Nepáli–tibeti villámáradás: hiába szólnak a hírek négy eltűnt magyarról, a külügy csak háromról tud
Mi okozhatta a nepáli villámárvizet?
The post Vízerőmű alagútjából és betemetett házból mentettek ki túlélőt tíz nappal a nepáli villámárvíz után first appeared on 24.hu.
