Keveházi Gábor a minap a kulturális kormányzatot és a magyar balett vezetését bírálta, Ókovács Szilveszter pedig kemény hangú posztban válaszolt neki.
Keveházi Gábor: 16 éve nincs szükség a tudásomra
Keveházi néhány napja közreadott nyílt levelében saját, 16 éve tartó mellőzöttségéről, valamint a magyar balett jelenlegi helyzetéről írt. A balettművész szerint 2009-ben, annak ellenére, hogy pályázaton újabb öt évre elnyerte a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének vezetését, politikai okokból távolították el posztjáról. Állítása szerint a Munkaügyi Bíróság később megállapította, hogy jogellenesen állították fel a vezetői pozícióból.
Keveházi szerint már akkor attól tartott, hogy az intézkedések „tönkre fogják tenni az egyetlen magyar klasszikus balettegyüttest”, majd a következő években külföldön kapott lehetőségeket: többek között Szerbiában, Németországban, Csehországban, Észak-Macedóniában és Kazahsztánban dolgozott, miközben Magyarországon elmondása szerint nem tartottak igényt a szakértelmére a Fidesz kormányzásának idején. Mint írja, az Operaházba azóta is csak nézőként jár.
A balettművész szerint közben a magyar táncéletben olyanok kerültek meghatározó pozíciókba, akik „a politikánál jól fekvők, nem feltétlen a szakértelemmel rendelkezők”. Külön is megnevezi Kiss Jánost, Molnár Mártát és Solymosi Tamást, akik szerinte régóta meghatározó szerepet töltenek be a magyar balett- és táncéletben. Kiss Jánost egyenesen „a táncszakma Vidnyánszky Attilájának” nevezi, ugyanakkor hozzáteszi, hogy tevékenységüket nem kívánja részletesen elemezni.
Keveházi a tavalyi választásokat követő időszakhoz fűzött reményeiről is ír. Azt mondja, áprilisban maga is úgy érezte, hogy „tán most eljön a szakértelem ideje”, és arra számított, hogy a balett területén is gyors változások kezdődnek. Részt vett egy, az Operaház helyzetéről szóló szakmai egyeztetésen is, amelyen a balettművészetet egyedüliként képviselte. A poszt szerint néhány nappal később az esemény egyik résztvevőjét kinevezték a zeneművészetért felelős helyettes államtitkárnak (ő Popa Gergely, a Savaria Szimfonikus Zenekar korábbi igazgatója), akinek feladatköre a balettet is érinti.
Ez Keveházi szerint újabb aggodalmakat vet fel, mivel
úgy látja, hogy a magyar balett sorsáról ismét olyanok dönthetnek, akiknek nincs megfelelő szakmai rálátásuk a területre.
A jelenlegi balettvezetés támogatását is bírálja, és azt állítja, hogy a Nemzeti Balett teljes átszervezésére és megújítására lenne szükség. Szerinte a vezetői posztra most felmerülő, tapasztalatlan önjelöltek nem alkalmasak a feladatra.
Keveházi hangsúlyozza, hogy szerinte nem kizárólag a Magyar Nemzeti Balett helyzetéről van szó, hanem a Táncművészeti Egyetem és a teljes magyar táncélet problémáit is együtt kellene kezelni. Állítása szerint mindössze három olyan szakember van Magyarországon, aki erre a komplex feladatra képes, nevüket azonban nem említi. Egy, kifejezetten a magyar táncélettel foglalkozó megbízott kinevezését is szükségesnek tartaná, aki az alternatív táncművészet problémáival is foglalkozna.
A balettművész azt is kifogásolja, hogy miközben szerinte számos pozícióra pályázó szakember próbálja ellehetetleníteni azokat, akik nem tisztséget szeretnének, hanem a művészeti ág helyzetét akarják javítani, a szakma véleményét nem veszik kellőképpen figyelembe. Mint írja, azért hozta nyilvánosságra álláspontját, mert „nincs kivel beszélni erről az ügyről”.
Keveházi szerint több mint egy hónappal korábban a kulturális vezetéshez eljuttattak egy, tizenhárom vezető balettművész által aláírt levelet is, amelyre állítása szerint mindeddig nem érkezett válasz.
Nyílt levelét egy Seregi Lászlótól származó mondattal zárja, amelyet a Fidesz hatalomra kerülésekor mondott: „csak annyira ba…átok el, hogy utána még rendbe lehessen hozni!” Keveházi szerint a szakma készen áll arra, hogy ezt megtegye, de nem mindegy, hogy a kulturális vezetés kikkel egyeztet és kinek a véleményére hallgat.
16 éve mondom, írom a véleményemet, harcolok a szakmámért, (nem magamért)
– írja, hozzátéve, hogy amíg él, harcolni fog a balettművészetért.
Ókovács Szilveszter: A Magyar Nemzeti Balett a világ egyik vezető társulatává vált
Ókovács Szilveszter válaszában több ponton is vitatja Keveházi állításait, és elsősorban a Magyar Nemzeti Balett jelenlegi teljesítményével igyekszik alátámasztani, hogy szerinte nincs szükség az együttes Keveházi által sürgetett átalakítására.
Az Operaház főigazgatója egyebek mellett felidéz egy, állítása szerint hét évvel ezelőtti esetet, amikor Keveházi és más, az Operaház örökös tagjai egy, a minisztériumban működő titkos bizottságban vettek részt. Ókovács szerint a testület a balettegyüttes működésének átalakítását készítette elő, többek között azt javasolva, hogy az együttesben legfeljebb 20 százalék lehessen a külföldi táncosok aránya. A főigazgató szerint a kezdeményezés jogi és szakmai szempontból is súlyos következményekkel járt volna. Állítása szerint amikor Solymosi Tamással rányitottak a bizottság második ülésére, Keveházi éppen azt mondta a jelenlegi balettigazgatóról, hogy
Solymosi Tamás rákos daganat a magyar balett testén.
Ókovács szerint a minisztérium végül feloszlatta a bizottságot, miután az Operaház vezetésének sikerült bemutatnia az együttes tényleges teljesítményét a döntéshozóknak. A külföldi táncosok magas arányára vonatkozó kritikákat a jelenlegi adatokkal cáfolja: közlése szerint a 120 operaházi balettművészből 56 magyar állampolgár, az elmúlt 15 évben pedig 31 olyan táncost vettek fel, aki a Magyar Táncművészeti Egyetemen végzett. A külföldiek között szerinte az olaszok és a japánok vannak a legtöbben, az ukrán és orosz táncosok aránya pedig egyaránt három százalék.
A főigazgató a Magyar Nemzeti Balett szakmai eredményeit is részletesen felsorolja. Mint írja, míg Keveházi igazgatásának utolsó évében (2009/10-es évad) 76 balettelőadást tartottak, a mostani, 2026/27-es évadra 143 előadást terveznek. Ókovács szerint az együttest az elmúlt időszakban 11 országba vitték el, repertoárján pedig 22 egész estés balettdarab szerepel, a klasszikus művek mellett csaknem ugyanennyi kortárs egyfelvonásossal. Szerinte a társulat „a világ egyik vezető klasszikus társulatává vált”.
A főigazgató kiemeli azt is, hogy minden évadban műsorra tűznek Seregi László-művet, és szerinte megszületett a Seregi utáni korszak első maradandó magyar balettje is: Venekei Mariann A vágy villamosa című darabja Dés László zenéjével. Az infrastruktúra fejlesztését is felhozza példaként: állítása szerint a korábbi három helyett jelenleg kilenc teremben gyakorolhat a Magyar Nemzeti Balett, és egy-egy társulati státuszra öt kontinensről 1000-1200 táncos pályázik.
Ókovács szerint a nemzeti balett fogalma nem azt jelenti, hogy az együttes tagjai között elsősorban a nemzetiség alapján kellene válogatni, hanem azt, hogy az állam által támogatott társulatnak „a lehető legjobbak első és egyetlen” együttesének kell lennie. Solymosi Tamásról azt írja, hogy nemzetközi kapcsolatai és szakmai tapasztalata alapján alkalmas a társulat vezetésére, és hangsúlyozza, hogy jelenlegi szerződéséből még két év van hátra.
A válasz végén Ókovács személyesebb hangnemre vált. Keveházit azzal bírálja, hogy szerinte évtizedek óta a vezetés kritikájával foglalkozik, és örökös tagként havi juttatást kap az Operától – de ezt most az etikai kódexre hivatkozva felfüggesztik.
Amikor Keveházi Gábor aktívan táncolt, még Kádár Jánosnak hívták a pártfőtitkárt. Nem ma volt, de azóta tolja magát a zárt ajtók és levelek, zárt borítékok világában. Örökös tagi címét nem alattunk kapta, nincs tehát vele teendőm. De a havi apanázst ezennel megint felfüggesztem a vonatkozó etikai kódex szerint – ezúttal nyilvános bocsánatkérésig. Mégse az áldozat fizesse már a merénylőt
– írja Ókovács, majd azzal zárja bejegyzését, hogy a Magyar Nemzeti Balett már megkezdte a próbákat, és a 143. évadot is ők nyitják. Az első önálló előadásra szeptember 12-én kerül sor, míg Keveházi igazgatásának utolsó évében szerinte csak november 7-én kezdődött az önálló balettévad.
The post Ókovács Szilveszter nyilvános bocsánatkérésig felfüggeszti Keveházi Gábor örökös tagsági járandóságát first appeared on 24.hu.
