Üss vagy fuss! – a kristály neurobiológiája

„A pánik szindróma és a demencia tüneteit egyszerre mutató, zavart és gyakran agresszív viselkedés, az alkoholistákra jellemző, tremoros remegéssel és rendezetlenséggel leírható ataxiás mozgás háterében a fokozott dopamintermelés által generált autoimmun-folyamatok nyomán kialakult krónikus idegrendszeri gyulladás áll, az agyat és a gerincvelőt érintő neuroinflammációval párhuzamosan beinduló kardiovaszkuláris elváltozások pedig döbbenetesen gyorsan súlyos szívelégtelenséghez vezetnek” – foglalja össze a tartós kristályozás következményeit Szemelyácz János pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke. Bár a legális és illegális drogszcénát közelről ismerő szakemberek közel egy évtizede kongatják a vészharangot a Magyarország legszegényebb régióit letaroló, hivatalosan új pszichoaktív anyagként számon tartott dizájnerdrogok beláthatatlan közegészségügyi és társadalmi veszélyei miatt, a magyarok többsége csak azután szembesült a jelenséggel, hogy az utóbbi hónapokban Budapest köznyugalmát felbolygatta az új típusú szerhasználók tömegesnek érzékelt utcai jelenléte. A gyakran az ámokfutásig antiszociális, zombiként viselkedő kristályozók fővárosi inváziójával a politikusok ingerküszöbét elérő krízis szinte minden szempontból különbözik a korábbi klasszikus drogproblémáktól, amelyeket kizárólag rendvédelmi eszközökkel a világ boldogabb országaiban sem lehet, lehetett hatásosan kezelni. Mivel az idén leköszönő Orbán-kormány legutóbbi, dizájnerek ellen is meghirdetetett kábítószermentesítő hadjárata a jelek szerint kudarcot vallott, úgy tűnik, a megoldás kulcsa a fogyasztók szociökonómiai státusza mellett elsősorban a használt szerek farmakológiai, neurobiológiai tulajdonságaiban keresendő. KikristályosodásA hatalmi mámorral egyező hatása miatt is közkedvelt kokainnal, a partidrogként legendássá vált amfetaminnal és metamfetaminnal együtt a stimulánsok közé sorolt szintetikus katinonok nemzetközi karrierje a 2000-es évek végén indult, az eredetileg kedélyjavítónak s