Bár a TISZA-kormány az Integritás Hatóság javaslatainak többségével egyetért, sok esetben úgy látják, a jelenlegi szabályozás is megfelelő az adott probléma kezelésére. Emellett olyan területeken sem látják indokoltak a közbeavatkozást, ahol köztudottan magas a korrupció kockázata. Így például – hasonlóan az Orbán-kormányhoz – ők is ragaszkodnak a Kbt. 115-ös eljárásfajtához, nem tennék átláthatóbbá az értékhatár alatti beszerzések folyamatát sem, és egyelőre a túlárazásokat megnehezítő adatbázis létrehozását sem látják kivitelezhetőnek. Bemutatunk néhány vitatott pontot a kormányzati állásfoglalásából.
A szeptember 3-i Magyar Közlönyben megjelent a Tisza-kormány válasza az Integritás Hatóság (IH) 2025. évre vonatkozó éves elemző integritásjelentésében megfogalmazott javaslataira. Bár a kormány sok mindennel részben vagy teljesen egyetért, több olyan területen nem tesz (vagy épp utasít el) azonnali érdemi lépést, amely jelentősen hozzájárulhatna a korrupció megelőzéséhez.
Ahogy arról tavaly beszámoltunk, az Orbán-kormány lesöpörte az Integritás Hatóság közpénzek felelős felhasználását célzó javaslatait: a 42 pontba szedett, több mint 100 javaslat jelentős részével nem értettek egyet. Amivel (részben) igen, ott sem tartották szükségesnek további intézkedések megtételét. Mindössze néhány olyan javaslatot találtak arra érdemesnek, hogy fontolóra vegyék vagy továbbküldjék azokat az illetékes állami szerveknek.
Azóta történt egy kormányváltás, így idén már az új kormánynak kellett válaszolnia az Integritás Hatóság átláthatóságot és hatékonyságot szorgalmazó, főként a közbeszerzési eljárásokat érintő javaslataira. Ez meg is történt:
a TISZA-kormány a 95 javaslati pontból 18 esetben teljesen, 46 esetben részben értett egyet, 31 esetben pedig nem értett egyet.
Vagyis a kormány látszólag csak a javaslatok 32,6 százalékát utasította el. Az indokolás ezekben az esetekben többnyire az volt, hogy a javaslat növelné az adminisztratív terheket, vagy az, hogy szerintük a jelenlegi szabályozás is megfelelő. A „részben egyetért” válaszoknál gyakori volt, hogy a kormány ugyan egyetértett az IH által jelzett problémával, de nem fogadta el az arra javasolt konkrét megoldást. Illetve az is sokszor szerepelt a megjegyzés rovatban, hogy majd a jövőben megfontolják a javaslatot.
Konkrét, rövid távú intézkedést saját magára vonatkozóan 10 esetben rendelt el a kormány,
így például a jogorvoslati adatbázis fejlesztésére, az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályozás módosítására, vagy épp az építési beruházásokra irányadó speciális szabályok felülvizsgálatára vonatkozóan.
Kigyűjtöttünk néhány konkrét kérést, amit a kormány elutasított, nem tartott szükségesnek vagy épp kivitelezhetőnek.
Összehasonlítható beszerzési árak
Javaslat: A Hatóság javasolta egy központi, adatalapú, egységárakra vonatkozó benchmarkrendszer és piacelemzést segítő adatbázis létrehozását, amely az ellenőrző szervezetek és ajánlatkérők számára hozzáférhetővé tenné az egyes beszerzési tárgyak összehasonlítható árait, a tipikus költségstruktúrákat, valamint az egyes piaci szegmensek főbb adatait, szereplőit és jellemzőit. Kérték azt is, hogy ezeket az ajánlati egységárakat strukturált adatbázisban rögzítsék az elemezhetőség érdekében.
Válasz: Bár ezzel a kormány mindezzel részben egyetértett,
„jelenleg nem látja az ajánlás konkrét megvalósíthatóságát biztosítottnak”.
Ugyanakkor felkérték az Integritás Hatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy az ajánlás keretébe tartozó lehetséges intézkedések megvalósíthatóságáról közvetlenül folytassanak le egyeztetést.
Csakhogy a TISZA Párt a programjában még azt írta, „egységes árfigyelő- és monitoringrendszert” vezet be a közbeszerzésekre. Igaz, arról, hogy ezt milyen módon kívánja kivitelezni, nem esett szó. Azt is írták, hogy „a korrupció közvetlen költsége megjelenik a közbeszerzések túlárazásában, ami önmagában évente több ezer milliárd forint kárt okoz”. Bár a kormány ez ellen szeretne fellépni, ha nem alakítanak ki egy egységes adatbázist az árakról, a túlárazás továbbra is problémát jelenthet.
Kbt. 115-ös eljárásfajta megszüntetése
Javaslat: A Hatóság – ahogy korábban, most is – javasolta a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás megszüntetését, és helyette a kisebb értékű építési beruházásokra egyszerűbb részvételi szabályok bevezetését.
A Kbt. 115-ös eljárást akkor választhatja egy kiíró, ha építési munkát szeretne megrendelni, és annak az értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. Ebben az esetben nem kötelező nyilvánosan meghirdetni a tendert, és nem is jelentkezhet rá bármely cég, csak akiket az ajánlatkérő meghív. Ez egy könnyített terep arra, hogy a kiíró a megbízást valódi verseny nélkül adja oda egy kiszemelt pályázónak, akinek a biztos nyerés érdekében mindössze annyit kell tennie, hogy „hoz magával” még négy másik céget. A Kbt. 115-ös eljárásokat érintő korrupciógyanús esetekről sokszor írtunk, így ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben is.
Válasz: Ahogy az Orbán-kormány, úgy a TISZA sem támogatta ezt a következőkre hivatkozva. Mint írták, a közbeszerzésekért felelős miniszter korábban megvizsgálta a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás tapasztalatait, különös tekintettel az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztásának, illetve változtatásának (kötelező rotáció) gyakorlati tapasztalataira. Az ajánlatkérők arra irányuló gyakorlata tekintetében, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket milyen mértékben változtatják, a vizsgálat eredményei nem utaltak a visszaélésszerű jogalkalmazás elterjedtségére. Emellett az eljárásfajta szabályainak megtartása mellett szólnak az alacsonyabb adminisztratív terhek, valamint a kiemelkedő KKV részvételi és nyertességi arány (91%, illetve 94%).
Hiába tehát a számos és jól dokumentált ügy, a kormány a jövőben is megtartja ezt – a korrupció melegágyának tartott – eljárásfajtát.
Összeférhetetlenségi adatbázis létrehozása
Javaslat: Az Integritás Hatóság álláspontja szerint az összeférhetetlenségi kockázatok érdemi kezelése nem elsősorban további nyilatkozattételi kötelezettségek, hanem a meglévő információk strukturált, adatalapú felhasználása révén valósítható meg. Ezért a Hatóság egy olyan központi összeférhetetlenségi adatbázis létrehozását javasolta, amely lehetővé teszi az összeférhetetlenséggel kapcsolatos releváns adatok egységes rögzítését és elemzését, az érdekeltségi és/vagy vagyonnyilatkozatok integrálásával.
A közbeszerzésben az összeférhetetlenség olyan helyzetet jelent, amikor az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárást befolyásoló személyek személyes, pénzügyi vagy egyéb érdekei veszélyeztetik a döntéshozatal pártatlanságát, és ezzel torzítják a piaci versenyt. Ilyen például, ha az ajánlatkérő nevében eljáró személy (vagy annak közeli hozzátartozója) tulajdonrésszel, vezető tisztséggel rendelkezik a pályázó cégnél.
Az adatbázis célja az összeférhetetlenségi kockázatok mintázatainak felismerése lenne. A hatóság tehát javasolta az érdekeltségi nyilatkozatok központi gyűjtésére és ellenőrzésére irányuló rendszer kialakítását, adott esetben a vagyonnyilatkozati rendszerrel való összekapcsolását.
A javasolt adatbázis feltöltése az EKR-en keresztül történhetne, az eljárások természetes adminisztratív folyamataihoz kapcsolódva. Ennek keretében különösen indokolt:
- az eljárás előkészítésében részt vevő személyek,
- a bírálóbizottsági tagok,
- a döntéshozó személyek,
- valamint az eljárás lefolytatásában érdemi szerepet betöltő személyek nevének és szerepkörének strukturált rögzítése.
A központi adatbázis lehetővé tenné, hogy az összeférhetetlenségi kockázatok ne kizárólag egyedi eljárások szintjén, hanem időben és szervezeteken átívelően legyenek elemezhetők. Ez megteremtené a feltételeit annak, hogy az ellenőrző szervek azonosítsák az ismétlődő kockázati mintázatokat, célzott ellenőrzéseket végezzenek, és támogassák az ajánlatkérőket a megalapozott döntéshozatalban.
Válasz: A kormány nem támogatta a javaslatot, mert nem látja azt megvalósíthatónak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós irányelvek miatt.
Értékhatár alatti beszerzések
Javaslat: Az IH javasolta, hogy a kormány írjon elő közzétételi vagy adatszolgáltatási kötelezettséget az értékhatár alatti beszerzések tekintetében. Továbbá úgy vélik, azt is meg lehetne vizsgálni, hogy bizonyos esetekben (például támogatásból megvalósuló beszerzések vagy bizonyos érték feletti beszerzések esetén) az ajánlatkérők számára célszerű-e kötelezettségként előírni a beszerzési eljárás EKR-ben történő lefolytatását, amelyre az EKR jelenleg is lehetőséget biztosít.
Bár az értékhatár alatti beszerzések jelentős részét a kisebb értékű (pl. önkormányzati) beszerzések teszik ki, egyes ajánlatkérők esetében, így például a közétkeztetés és szociális szolgáltatás esetén, a 296 millió forintot is meghaladja a közbeszerzési értékhatár.
A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2026. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról
Nem elhanyagolható összegekről van szó tehát, ezekből a beszerzésekből most mégis csak annyit látunk, amennyit az állami szervezetek feltöltenek honlapjukra: a szerződés összege, a megbízott cég neve, a feladat és a dátum. Hogy kiket kértek még fel ajánlattételre, miért pont őket, és ők milyen ajánlatot adtak, az többnyire nem derül ki. És bár kötelező lenne, sokan még ennek az adatszolgáltatásnak sem tesznek eleget.
Válasz: A kormány szerint viszont, mivel a jogszabály már most is előírja az ötmillió forintot elérő vagy meghaladó szerződések adatainak közzétételét, további párhuzamos közzététel előírására nincs szükség.
Központosított közbeszerzések felülvizsgálata
Bár a kormány a központosított közbeszerzések reformjának szükségességével egyetértett, szerintük a központosított közbeszerzési rendszerek további felülvizsgálata hosszabb időt vesz igénybe. Ezért most konkrét intézkedést nem rendeltek el, csak annyit írtak, hogy
a későbbi módosítások során az Integritás Hatóság javaslatait megfontolják.
Az IH többek között arra tett (ismét) javaslatot, hogy vizsgálják meg valamennyi központi beszerző szervezet fenntartásának indokoltságát, vizsgálják felül a központosított körbe vont termékköröket, ne minden esetben legyen kötelező a központosított közbeszerzés alkalmazása, vizsgálják felül a keretmegállapodások időtartanát, és a központosított közbeszerzések adatai egységes informatikai rendszerben jelenjenek meg (pl. az EKR részeként).
Mindez azért lenne fontos, mert a központosított közbeszerzések gyakran hosszú évekre bezárják a piacot a hatalmas összegű keretmegállapodásokkal, a költséghatékonyságra nincs bizonyíték (sőt, gyakran éppen az ellenkezőjére van), a kisebb cégre rendre kiszorulnak a megbízásokból, és a kartellezés kockázata is magasabb.
Ráadásul az egész rendszer fokozottan kitett a politikailag vezérelt korrupciónak: sokkal egyszerűbb egy központosított közbeszerzést irányítottan kiírni és ezáltal hosszabb időre biztosítani a preferált cég megrendeléseit, mint egyenként „meghekkelni” az intézmények sok száz közbeszerzését.
Hatékonyabb fellépés a kartellezés ellen
Az Integritás Hatóság 2025. évre vonatkozó éves elemző integritásjelentésében azt írta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek vizsgálnia kellene a kartell-gyanús eseteket, erre érdemben csak ritkán hajlandó. Az adatok szerint a GVH Versenytanácsa 2025-ben 1 jogsértést megállapító, valamint 1 új bírságot megállapító, így összesen 2 határozatot hozott közbeszerzési kartellre is vonatkozó ügyben. A 2 közbeszerzési kartelldöntés mellett 1 további kartelleljárásban állapított meg jogsértést.
És miközben
a közbeszerzési eljárásban észlelt, versenykorlátozó magatartásra vonatkozóan összesen 31 piaci jelzés kapott a GVH 2025-ben, ezek alapján csupán 3 versenyfelügyeleti eljárást indított.
„Ezen rendkívül alacsony számok továbbra is azt jelzik, hogy rendszerszintű problémák merülnek fel a közbeszerzési eljárások versenyjogi megfelelőségét biztosítani hivatott jogintézmények és intézményrendszeri keretek tekintetében” – olvasható az IH jelentésében. Ugyanitt azt is írják, hogy a kartellek felismerése és kezelése olyan versenyjogi szaktudást igényelne, amely a bírálati tevékenységben részt vevő szereplők körében jellemzően nem áll rendelkezésre.
Javaslat: Az IH ezért idén is javasolta, hogy a panaszok és bejelentések hatékonyságának fokozása és a jogsértések következményeinek megfelelő érvényesítése érdekében a GVH tegyen közzé módszertani segédanyagot, amelyben részletes eligazítást ad a panasz illetve a bejelentések közötti különbségekről. Az is kérték, hogy a támogató ajánlatok visszaszorítása érdekében következetesen indítson versenyfelügyeleti eljárásokat a panaszok és bejelentések alapján, függetlenül az egyes eljárások becsült értékétől, jelentőségétől.
A támogató ajánlatokról ebben a cikkben (is) írtunk:
Az IH javasolta azt is, hogy a GVH – adott esetben az Integritás Hatósággal együttműködve – dolgozzon ki közbeszerzési adatokon alapuló kockázatelemzési módszertant, és annak alapján folytasson rendszeres kockázatelemzési gyakorlatot a versenyjogi kockázatok feltárása érdekében.
Válasz: Bár a kormány minden javaslattal (részben) egyetértett, azt írták, hogy
mivel az ajánlás címzettje a GVH „a kormány részéről az ajánlás alapján további intézkedés lehetősége nem volt azonosítható”.
Bár a kormány kezdeményezhette volna például a versenyjogi törvény módosítását, vagy akár saját elemzéseket is készíthettek volna, látszólag inkább elfogadták a GVH válaszát, amely szerint a hivatal „már most is mindent megtesz annak érdekében – adott esetben hivatalbóli észlelés alapján –, hogy a közbeszerzési kartelleket, így a támogató ajánlatok gyakorlatát visszaszorítsa”. (Annak ellenére, hogy Magyar Péter a kétharmados választási győzelem után távozásra szólította fel többek között Rigó Csaba Balázst, a GVH elnökét is, ő azóta is a posztján maradt.)
Az Átlátszó egyik oknyomozása is felbukkan a kormány válaszában
Az Integritás Hatóság szerint indokolt a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatát integritás szempontból erősíteni. A vizsgálati tapasztalataik ugyanis több ponton arra mutatnak, hogy az alkalmazott jogkövetkezmények ebből a szempontból nem érik el azt a szintet, ami az ajánlatkérők vagy a piaci szereplők viselkedését tartósan képes lenne megváltoztatni.
Javaslat: Az IH ezért úgy véli, több ponton szükséges módosítani a jogorvoslati rendszeren: meg kell teremteni a jogszabályi feltételeit annak, hogy az egyes közbeszerzési eljárásokon átívelő jogsértési mintázatok is értékelhetők legyenek a Közbeszerzési Döntőbizottság által, és ezen eljárások egységes jogorvoslati eljárás keretében legyenek kezelhetők eltérő ajánlatkérők esetén is; emellett a Közbeszerzési Döntőbizottság részére jogkört kell biztosítani arra, hogy bizonyos jogsértések (pl. verseny tisztaságát sértő cselekmények) esetén kizáró ok hatálya alá helyezhessen gazdasági szereplőket.
Válasz: A kormány a javaslattal nem értett egyet, mert szerintük az IH ajánlásában foglaltak a hatályos eljárási szabályok között is megvalósíthatók. Példaként hozták fel a D.571/27/2025. sz. határozatot, amelyben a Döntőbizottság a Hatóság elnöke kezdeményezése alapján több ajánlattevő, több ajánlatkérő, több, közvilágítás korszerűsítésére irányuló közbeszerzési eljárásában elkövetett versenykorlátozó magatartását állapította meg.
Ez a határozat arról szólt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság súlyos jogsértést állapított meg azoknál a meghívásos tendereknél, amelyeket a Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft. nyert el különböző önkormányzatoknál. A közvilágítás-korszerűsítésre vonatkozó eljárásokat már eleve a két cégre szabták, a többi vállalkozás pedig látszólag csak asszisztált a színjátékhoz.
A korrupciógyanús tenderekről lapunk számolt be 2024-ben, majd a Transparency International (TI) Magyarországgal közösen nyújtottuk be a közérdekű bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnak, amely alapja lett a vizsgálatnak.
Katus Eszter
Nyitókép: Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 27-én. MTI/Balogh Zoltán
