AZ ELTE-n dolgozók többsége nem keres annyit, mint egy iskolai tanár, a mozdonyvezetők fizetése elérhetetlen

Bizonyára sokan várták volna, de az ELTE múlt pénteki tanévnyitó szenátusi ülésére ellátogató és ott beszédet mondó miniszterelnök, Magyar Péter nem jelentette be és nem is ígérte meg az egyetemen dolgozók béremelését. Pedig régóta aktuális lenne. Az előző kormányzati korszak „egyetemi modellváltásából" kimaradt ELTE-t lényegében kegyelemkenyéren tartották, noha a rangsorok és értékelések alapján évről évre ez az ország legnépszerűbb egyeteme. De nemcsak a miniszterelnök nem ígérte meg a béremelést, a módosított költségvetésben sem látszik többletforrás erre. Magyar látogatásakor a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-n működő bizottságának elnöke, Gregor Anikó szociológus, egyetemi docens a miniszterelnök kezébe adott egy anyagot, ami négy pontban írja le az egyetem oktatóinak jelenlegi bérhelyzetét (bruttó összegekről van szó). Ezt kapta meg a miniszterelnök:Egy ELTE-s egyetemi tanár garantált minimumbére is elmarad egy pályakezdő szakoktatóétól. 2026-ban az ELTE-s garantált bruttó bérminimum munkakörönként: oktatást-kutatást támogató munkatárs 452, tanársegéd 530, adjunktus 580, docens 630, egyetemi tanár 770 ezer Ft. Egy kezdő szakoktató garantált bére 775 ezer Ft — a teljes ELTE-s garantált minimumbérskála ez alatt van. Egy legalább már mesterdiplomás, gyakran doktori képzését már elkezdő tanársegéd a kezdő szakoktatói bér 68 százalékára számíthat.A tényleges átlagbér — minden vállalt vagy kényszerű belső túlmunkával együtt — a diplomás átlag alatt marad. 2025-ben az ELTE oktató-kutatóinak bruttó átlagbére 857 ezer Ft (a diplomás átlag 80 százaléka), a legnagyobb dolgozói csoportot alkotó, mintegy ezer támogató munkatársé 643 ezer Ft (60 százalék) voltAz ELTE-s kollégák 60 százaléka kevesebbet keres, mint egy általános iskolai tanár átlagjövedelme (822 ezer Ft) — pedig éppen ők képzik a pedagógusokat, tanárokat. Ugyanazért a közfeladatért, ugyanabból a közpénzből az alapítványi egyetemeken munkakörtől függően legalább 20-30 százalékkal többet fi