Áttörés a klónozásban: hím egérből hoztak létre termékeny nőstényeket

A japán Jamanasi Egyetem és RIKEN BioResource Kutatóközpont munkatársai közösen fejlesztették ki azt a Y-CUT nevű, CRISPR-alapú eszközt, amellyel nemi felcserélést tudnak elvégezni hím egérembriókban. A Dolly bárány megalkotásához is használt klónozási eljáráshoz, a szomatikus sejtmagátültetéshez hasonlóan a tudósok DNS-t vontak ki egy felnőtt hím egér vérsejtjeiből, majd azt sejtmagtól mentesített petesejtekbe ültették át.A Y-CUT eljárást közvetlenül a megtermékenyítés után alkalmazták, és így hajszálpontosan eltávolították a hím nemet meghatározó Y-kromoszómát. Ez a kétnemű klónozásnak (dual-sex cloning) nevezett folyamat azt eredményezte, hogy a kezeletlen embriók hím klónokká, míg a Y-CUT-tal kezelt embriók egészséges, termékeny, egyetlen X-kromoszómával rendelkező (XO genotípusú) nőstény klónokká fejlődtek. Vagyis a kutatók gyakorlatilag az apával genetikailag megegyező nőstény egereket hoztak létre, a hiányzó Y-kromoszóma kivételével.A kísérlet akkor vált igazán érdekessé, amikor a hím szülőt bemutatták a klónjainak, majd a klónozott hím és nőstény egereket pároztatták. Így a szaporodási folyamat egyetlen hím genomból kiindulva valósult meg, és olyan utódok jöttek világra, amelyek már több mint egy éve élnek mindenféle egyértelmű egészségügyi károsodás nélkül.A nemüket változtatni képes tengeri állatok, például az Okinawa-szigeteki törpegébek által megihletett kutatók remélik, hogy a Y-CUT eljárás segítheti a fajok védelmét azáltal, hogy mentőövet nyújt azoknak a súlyosan veszélyeztetett vagy kihalt fajoknak, amelyeknek már csak hím szövetmintájuk érhető el fagyasztva a sejtbankokban. A New Scientistnek nyilatkozó Ben Novak – aki olyan veszélyeztetett fajok klónozásában vett részt, mint a Przewalski-ló vagy a feketelábú görény – a kísérletet a vadon élő állatok megőrzését szolgáló kromoszóma-manipuláció forradalmi eljárásaként méltatta.A technológia ígéretei ellenére a szakértők hangsúlyozzák, hogy a klónozással továbbra is jelentős technikai és biológiai akad
Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.
Forrás: Qubit · Szerző: Bodnár Zsolt · Dátum: 2026. 08. 19. 12:24
Eredeti cikk ↗
