FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Tech · Forrás: Qubit · Szerző: Bodnár Zsolt · 2026. 08. 19. 12:24 · 3 perc olvasás

Áttörés a klónozásban: hím egérből hoztak létre termékeny nőstényeket

A japán Jamanasi Egyetem és RIKEN BioResource Kutatóközpont munkatársai közösen fejlesztették ki azt a Y-CUT nevű, CRISPR-alapú eszközt, amellyel nemi felcserélést tudnak elvégezni hím egérembriókban. A Dolly bárány megalkotásához is használt klónozási eljáráshoz, a szomatikus sejtmagátültetéshez hasonlóan a tudósok DNS-t vontak ki egy felnőtt hím egér vérsejtjeiből, majd azt sejtmagtól mentesített petesejtekbe ültették át.A Y-CUT eljárást közvetlenül a megtermékenyítés után alkalmazták, és így hajszálpontosan eltávolították a hím nemet meghatározó Y-kromoszómát. Ez a kétnemű klónozásnak (dual-sex cloning) nevezett folyamat azt eredményezte, hogy a kezeletlen embriók hím klónokká, míg a Y-CUT-tal kezelt embriók egészséges, termékeny, egyetlen X-kromoszómával rendelkező (XO genotípusú) nőstény klónokká fejlődtek. Vagyis a kutatók gyakorlatilag az apával genetikailag megegyező nőstény egereket hoztak létre, a hiányzó Y-kromoszóma kivételével.A kísérlet akkor vált igazán érdekessé, amikor a hím szülőt bemutatták a klónjainak, majd a klónozott hím és nőstény egereket pároztatták. Így a szaporodási folyamat egyetlen hím genomból kiindulva valósult meg, és olyan utódok jöttek világra, amelyek már több mint egy éve élnek mindenféle egyértelmű egészségügyi károsodás nélkül.A nemüket változtatni képes tengeri állatok, például az Okinawa-szigeteki törpegébek által megihletett kutatók remélik, hogy a Y-CUT eljárás segítheti a fajok védelmét azáltal, hogy mentőövet nyújt azoknak a súlyosan veszélyeztetett vagy kihalt fajoknak, amelyeknek már csak hím szövetmintájuk érhető el fagyasztva a sejtbankokban. A New Scientistnek nyilatkozó Ben Novak – aki olyan veszélyeztetett fajok klónozásában vett részt, mint a Przewalski-ló vagy a feketelábú görény – a kísérletet a vadon élő állatok megőrzését szolgáló kromoszóma-manipuláció forradalmi eljárásaként méltatta.A technológia ígéretei ellenére a szakértők hangsúlyozzák, hogy a klónozással továbbra is jelentős technikai és biológiai akad

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Bodnár Zsolt · Dátum: 2026. 08. 19. 12:24

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

„A magas hóhatár világosan mutatja, hogy a gleccsereknek nincs jövőjük”Ahány ház, annyi szokás: változatosan alakulnak az ünnepnapok az Európai UnióbanOnlyFansen, kriptopénzzel mentették meg a 64 éve tartó mormotakutatást, amely Donald Trump miatt került veszélybe