Tíz embernek, köztük Polt Péter volt legfőbb ügyésznek és Balog Zoltánnak, az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének meghallgatásáról is döntött szerdai ülésén a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság.
A testület rajtuk kívül döntött Csókay Lászlónak, a bicskei gyermekotthont egykor fenntartó fővárosi önkormányzat korábbi gyermekvédelmi osztályvezetőjének, valamint Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyetteseknek a meghallgatásáról – írja az MTI.
Aki nem jelenik meg, az elő is lehet állítatni
Szintén meg kívánják hallgatni Mátrahalmi Tibort, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Kirendeltségének volt igazgatóját, Simon Lászlót, Fejér megye korábbi rendőrfőkapitányát és Szabó Mátét, aki ombudsmanként a bicskei üggyel kapcsolatos 2012-es jelentés készítője volt.
Arról is döntöttek, hogy a bizottság következő ülésén együttműködési kötelezettség nélkül hallgatják meg a bicskei gyermekotthon két dolgozóját zárt ülésen. A többiek meghallgatására, immár együttműködési kötelezettséggel, az idézések kiküldése után 15–17 nappal kerülhet sor – hangzott el.
A bizottság tagjai valamennyi döntést egyhangúlag hozták meg.
Ha a bizottság elé idézettek nem jelennének meg, első alkalommal százezer forintos, második alkalommal egymillió forintos büntetés szabható ki, a harmadik alkalom után a bizottságnak van jogi lehetősége arra, hogy előállítsák a meghallgatandó személyt.
Miről szól a vizsgálat?
A bizottsági vizsgálat középpontjában az a döntés áll, amellyel Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
K. Endrét jogerősen azért ítélték el, mert közreműködött a gyermekotthon igazgatójához, V. Jánoshoz kötődő pedofil bűncselekmények eltussolásában, egyebek mellett azzal, hogy megpróbálta rábírni az áldozatokat vallomásuk visszavonására. A kegyelmi döntés Varga Judit akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzésével vált hatályossá.
A történtek nyomán Novák Katalin lemondott államfői tisztségéről, Varga Judit pedig visszavonult a közélettől.
Az egész mechanizmust meg akarják érteni
Schummer Orsolya (Tisza Párt), a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a munkatervükben két vizsgálati szakaszt határoztak meg. Az első szakaszban azt vizsgálják, hogy 2011 és 2013 között – amikor a gyermekotthon a főváros, illetve a minisztérium fenntartásában működött – kik és mikor szereztek tudomást az intézményben történt visszaélésekről, milyen intézkedések történtek, illetve maradtak el, és miért nem indult olyan eljárás, amely megakadályozhatta volna a további visszaéléseket.
Mint mondta, fel kell tárni, hogy az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese milyen intézményi védelmet élvezett a 2010-es évek elején. Kiemelten vizsgálják a fővárosi önkormányzat 2011-es és 2012-es fenntartói felelősségét, amikor a bejelentések ellenére az igazgató a helyén maradhatott, valamint a minisztériumnak az intézmény 2013-as átvételétől fennálló felelősségét.
Közlése szerint a vizsgálat második szakasza a 2015 és 2016 közötti időszakra terjed ki. Ennek keretében többek között azt vizsgálják, hogy a jelzések ellenére miként maradhatott a helyén a gyermekotthon vezetője, aki még fővárosi és állami kitüntetést is átvehetett.
Meg kell érteni, hogy a kialakuló védőháló hogyan ágyazott meg annak a későbbi magasabb szintű befolyásolásnak, amely a kegyelmi döntést is lehetővé tette
fogalmazott Schummer Orsolya.
The post Polt Pétert és Balog Zoltánt is beidézi a kegyelmi botrányt vizsgáló bizottság first appeared on 24.hu.
