Vályi-Nagy Vilmos 2010-2014 között volt a második Orbán-kormány infokommunikációs területért felelős vezetője, először helyettes államtitkárként, a ciklus végére már államtitkárként. Vályi-Nagy a Partizánnak adott interjújának első felében egyebek mellett arról beszélt, hogy hogyan lett belőle a 2010-es évek elejének egyik kulcsfontosságú állami informatikai vezetőjéből a sajtó informátora.
A volt államtitkár a csatornának adott interjú második részében az állam egyéni gazdasági érdekek szolgálatába állításáról újabb súlyos történeteket mesélt, illetve olyan eseteket is megosztott, amelyekről a kormányzattól való távozása után, az állami oldalon és a beszállító cégeknél dolgozó ismerőseitől értesült.
„A haladjanak ezek az ügyek” felszólítás gyakran hangzott el
Vályi-Nagy felidézte, hogy a parlamentben hétfő reggelente tartott államtitkári értekezleteken a többi közt a gazdaság működése vagy a bürokráciacsökkentés szempontjából fontos kérdéseket oldották meg. Elmondása szerint ezeken a megbeszéléseken rendszeresen téma volt, hogy melyik településeken milyen közvilágítási tendereket kell intézni, az pedig Lázár János feladata volt, hogy az ügyek haladjanak. Ezekből a Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. rendre nyertesen került ki. A volt államtitkár szerint az ezekkel kapcsolatos problémák esetében nagyon gyorsan megszülettek a kormányzati döntések.
Itt már látszott, hogy van egy terület, ahol Istvánnak fontos feladata van (…). Ezeket a feladatokat, ezeket a cégeket az ő irányítása, közreműködése mellett támogatnia kellett azoknak a szereplőknek, akik ott ültek
– mondta arról, hogy a kormányzati szereplőknek hogyan kellett segíteniük a miniszterelnök vejéhez kötődő projekteket.
„Érezhető volt az, hogy mindenki, akinek egy kicsi pénze meg hatalma van, az megpróbál más területekre is bejutni. Nyilván ő [Tiborcz István] is megpróbálhatott más területeken megjelenni, feladatot szerezni, területet foglalni. Ennek egyik eredménye volt az, hogy a Microsoft-ügyekben finoman a háttérben megjelent az ő neve is” – tette hozzá.
Vályi-Nagy úgy fogalmazott, hogy „a haladjanak ezek az ügyek típusú felszólítások egyébként is sűrűn fordultak elő az ilyen értekezleteken. Ez azt jelentette, hogy emögött valamilyen nagyon nyomós érdek van, és mindenki értette, hogy mi a feladata. Kérdés nélkül pontosan értették az érintettek, hogy ebben feladatuk van, telefonálni kell, intézni kell, egyeztetni kell, meg kell oldani az adott problémát”.
Azt mondta, hogy a ciklus előrehaladtával
egyre több olyan ügy került terítékre, ami „teljesen szakmaiatlan volt, teljesen ráfizetéses volt, és azon kívül, hogy a projektet megvalósító cég rendkívül jól járt vele, csak púp és teher volt a magyar állam hátán”.
Vályi-Nagy arról is beszélt, hogy az állam érdekeinek alárendelése odáig fajult, hogy idővel már a beszállítói piacot domináló haveri cégek irányították a közbeszerzéseket. Sőt, általánossá vált, hogy azt is ezek a helyzetbe került szereplők határozták meg, hogy az állam kitől és mit vásároljon.
Orbán utasítása
A volt infokommunikációs államtitkár beszámolt egy beszélgetésről is, ami a parlament folyosóján közte és Orbán Viktor között hangzott el 2014-ben, amikor az állam a 2005-ben privatizált Antenna Hungária visszavásárlására készült. Elmondása szerint előző nap megállapodtak a külföldi tulajdonossal a tranzakció részleteiről és a 48 milliárdos vételárról.
Amikor azonban ezt közölte a miniszterelnökkel, Orbán arra utasította, hogy a vételár 5 milliárd forinttal magasabb legyen. A szerződés már ezt a vételárat tartalmazta, plusz a cég számláin lévő pénzt, állította.
„Amikor ez megtörtént, lefagytam. Mindenki lefagyott volna ebben a helyzetben. Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet” – tette hozzá.
A 4iG felhizlalása, Mészáros Lőrinc vadászháza
Infokommunikációs területen a 4iG lett a kijelölt céges vezetők és a politikai irányítóik által túszul ejtett állam legbefolyásosabb szereplője. Vályi-Nagy felidézett egy 2015-ös történetet, mely szerint amikor az SCD Group összeomlása után Jászai Gellért új vezetői tisztséget próbált regisztrálni, akadályba ütközött a NAV-nál. (Ezt a közlését az interjú felvétele után a Partizán pontosította, amit a videóban is jeleztek.)
Mészáros Lőrinc ekkor a NAV egyik vezetőjét odahívta az alcsútdobozi vadászházba, ahol Jászai segítséget kért a mentesítése érdekében, állította a volt államtitkár.
A 4iG óriáscéggé hízása 2020 után gyorsult fel, amikor nagy távközlési cégeket kezdett felvásárolni. Vályi-Nagy szerint a Hungaro DigiTel és a Digi megszerzése is problémás volt. Előbbinek az állami tulajdonban lévő üzletrészéhez lényegében ingyen jutott hozzá, utóbbi pedig súlyosan veszteséges volt, és messze nem ért annyit, mint amennyiért a 4iG állami banki segítséggel megszerezte.
Hogy a 4iG túlnője az Antenna Hungáriát és a saját részvényeivel fizethessen érte az államnak, „goodwill” címszó alatt papíron bő 100 milliárd forinttal pumpálták tovább a leányvállalatok értékét, mondta.
A sor a 660 milliárd forintos Vodafone-akvizícióval zárult, szintén nagyrészt állami forrásokból.
A céget Vályi-Nagy szerint 10 évvel korábban a brit tulajdonos 80 milliárdért kínálta a magyar államnak, és az ajánlat részeként a mobilhálózat fizikai infrastruktúráját is adták volna. Orbán Viktor nemet mondott az ajánlatra.
„Ez egészen példátlan pazarlás, nagylelkűség, ha szépen akarok fogalmazni, ha csúnyán, meg azt mondom, hogy ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb rablása” – tette hozzá.
A volt államtitkár a 4iG-nek a Fuzik Zsolt – a BKV és a CBA korábbi informatikai igazgatója – által vezetett számlagyár-ügyben betöltött szerepéről is beszélt.
Bár a 4iG szerepel a nyomozati anyagban, szerinte azért maradt tisztázatlan a szerepe, mert politikai nyomásra a nyomozó hatóságok eltérítették a büntetőeljárást.
The post Az újságíróknak évekig szivárogtató államtitkár állítása szerint Orbán az Antenna Hungária vételárának felpumpálására utasította őt first appeared on 24.hu.
