Buda 1541-es elfoglalása után az Oszmán Birodalom gyors hódításba kezdett Magyarországon, Szulejmán halálakor mintegy 120 ezer négyzetkilométernyi terület állt török fennhatóság alatt. Buda örökre elvesztette a legfontosabb közép-európai régiós központ szerepét, a helyét jórészt Bécs, Pozsony, Belgrád, Zágráb, Kolozsvár vette át, az oszmán terjeszkedés nyomában kezdett formálódni Közép-Európa ma ismert képe. Erdély magyar vezetés alatt, kultúránk mentsváraként, de a töröknek alávetett helyzetben küzdött a túlélésért, a Szent István-i államiságot azonban a megfogyatkozott területű Magyar Királyság vitte tovább.
A hódítás iszonyatos emberveszteséggel járt, a lakosság pótlására nagyarányú betelepítések történtek, Trianon etnikai gyökerei nem kis részben a 150 éves török uralom idejéből erednek – erről szólt a legutóbbi rész a mohácsi csata történetét bemutató sorozatunkban. A folytatásban és egyben a sorozat utolsó részében Mohács történelmi emlékezetét és narratíváit tekintjük át, ezek az évszázadok során rárakódott rétegek alapvetően határozták meg a ma élő félreértelmezéseket és tévhiteket. Dr. B. Szabó János történésszel, hadtörténésszel, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársával beszélgetve szó lesz arról is, honnan várhatunk még új információkat, eredményeket a csatával kapcsolatban. Miért tűnik úgy, hogy hallgattak a kortársak?
Nem adtuk harc nélkül – érkezik a könyv a mohácsi csatáról
A 24 Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török–magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.
Kettős olvasat
The post Páratlan mértékű hallgatás övezi a mohácsi csatát first appeared on 24.hu.
