← Vissza a hírfolyamhozGazdaság · Forrás: Qubit · Szerző: Szabó Attila · 2026. 09. 14. 14:34 · 3 perc olvasás
Amíg a régió felzárkózik, Magyarország húsz éve egy helyben topog termelékenységben

Az Eurostat múlt héten közzétett adatai szerint 2026 második negyedévében 0,9 százalékkal nőtt a munka termelékenysége az Európai Unióban az előző év azonos időszakához képest, ha a gazdaság teljesítményét a foglalkoztatottak számához viszonyítjuk, míg a ledolgozott munkaórákra vetítve 0,8 százalékos az emelkedés. Mindez gyorsulást jelent az első negyedévhez képest, amikor mindkét mutató 0,4 százalékkal nőtt – Magyarország nem áll jól, de legalább látszik némi javulás.A termelékenység azt mutatja meg, hogy egy munkavállaló vagy egy ledolgozott munkaóra mennyi gazdasági értéket állít elő. Ha ugyanannyi ember ugyanannyi idő alatt több terméket vagy szolgáltatást hoz létre, nő a termelékenység. Ez azért nagyon fontos, mert hosszabb távon ebből lesznek magasabb bérek, magasabb életszínvonal és több adóbevétel is. Egy ország ugyanis nem tud tartósan úgy gazdagodni, hogy egyszerűen egyre több embert állít munkába: egy ponton túl már azt kell elérni, hogy ugyanaz a munka adott idő alatt több értéket hozzon létre – ezzel a témával már nagyon sokat foglalkoztunk a Qubiten is. A magyar felzárkózás az elmúlt másfél évtizedben jórészt abból származott, hogy sokkal többen dolgoztak, mint korábban. Ez önmagában komoly eredmény volt, csak épp nehezen folytatható: a munkaképes korú népesség évről évre csökken, vagyis a foglalkoztatás további bővítésének egyre szűkebbek a lehetőségei. A tartós felzárkózáshoz arra lenne szükség, hogy egy óra alatt egyre nagyobb értéket állítsunk elő, vagyis hogy egyre magasabb hozzáadott értékű munkát végezzünk. Az Eurostat adatai szerint a magyar termelékenység 2025-ben az uniós átlag mintegy 71 százaléka volt munkaóránként számolva, amivel a 27 tagállam között a 20. helyen álltunk. A munkavállalókra vetített mutatón valamivel jobb az arány, 73 százalék körüli, a mezőnyben viszont ezzel csak a 24. helyre futja: mögöttünk már csak Lettország, Görögország és Bulgária van.A trendvonalakból az is látszik, hogy gyakorlatilag minden kelet-közép-európai or
Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.
Forrás: Qubit · Szerző: Szabó Attila · Dátum: 2026. 09. 14. 14:34
Eredeti cikk ↗