Emberi sejteket ültettek egerek agyába a Stanford Egyetem kutatói, amelyek aztán kapcsolatot alakítottak ki az egér idegrendszerével. A kísérlet fontos lépést jelenthet az idegrendszeri eredetű betegségek és zavarok tanulmányozásában.
Az organoidok olyan miniatűr, szervszerű képződmények, amelyek kicsiben utánozzák a szervek működését. Ebbe a csoportba tartoznak azok az emberi őssejtekből növesztett „miniagyak” is, amelyek ugyan nem valódi, teljes értékű emberi agyak, mégis alkalmasak többek között az agy korai fejlődésének tanulmányozására. Laboratóriumi körülmények között viszont a sejtek nem ugyanúgy növekednek és viselkednek, mint természetes környezetükben, ezért a pontosabb kutatásokhoz fontos lenne élő szervezetekben is megfigyelni őket – írja a Live Science.
Egy nemrég publikált kutatás során éppen ezzel a céllal ültettek miniagyakat genetikailag módosított egerekbe, amelyek agykérgének mintegy 98 százaléka hiányzott. Az agykéreg az agy külső rétege, amely többek között az emlékezetben, a tanulásban és az összetett információfeldolgozásban játszik szerepet.
A kutatók az egerek születése után néhány nappal beléjük ültették az emberi agyszöveteket, amelyek az esetek 90 százalékában sikeresen integrálódtak az egerek idegrendszerébe, növekedésnek indultak, és hetek leforgása alatt betöltötték a hiányzó agykéreg által szabadon hagyott helyett.
Az egereknek így részben emberi szövetből felépülő agya és idegrendszere alakult ki, az emberi sejtek egy része még az egér gerincvelője felé is kapcsolatokat alakított ki – jegyzi meg az IFLScience. Az emberi szövet ugyanakkor nem rendeződött jellegzetes rétegekbe úgy, ahogyan az egy emberi agyban normális esetben történne, viszont számos olyan sejttípust tartalmazott, amelyek jellemzően megtalálhatók az emberi agykéregben.
Az egerek idegrendszerében megtelepedett emberi agyszöveteket ezt követően a kutatók különböző kísérletekhez használták. Többek között megvizsgálták, hogy mennyire károsítja az oxigénhiány aza agyfejlődés korai szakaszában. Az emberi agy jóval érzékenyebb az oxigénmegvonásra, mint az egerek agya, ennek megfelelően a beültetésen átesett példányok a kísérlet során jelentős károsodást szenvedtek el, míg az egészséges aggyal rendelkező fajtársaiknál szinte semmilyen probléma nem alakult ki.
Annak megértése, hogy mi okozza ezt a különbséget, megmagyarázhatja, miért ennyire érzékeny az emberi idegrendszer az oxigénhiányra, és segíthet feltárni az agyi bénulás (cerebrális parézis) kialakulásának hátterében álló mechanizmusokat, valamint lehetőséget teremthet lehetséges terápiás kezelések tesztelésére
– fogalmazott Sergiu Pașca, a tanulmány társszerzője.
Az emberi idegsejtekkel rendelkező egerek emellett olyan idegrendszeri fejlődési zavarok kialakulásának tanulmányozását is lehetővé tehetik, mint a skizofrénia, az epilepszia és az autizmus.
The post Részben emberi agyú egereket hoztak létre amerikai kutatók first appeared on 24.hu.
